Autótesztek a hőskorból: egy nyugati csoda, a BMW 1600

Vágólapra másolva!

1965 nyarán nem kis feltűnést keltve egy igazán vágyott autó, a BMW 1600-as érkezett az Autó-Motor szerkesztőségéhez. Most elolvashatja az eredeti tesztet, amelyek két érdekessége is akad. Egyrészt, Liener György írta, akinek Autótípusok című legendás könyvein generációk nevelkedtek. Másrészt, az egyik fotó hátterét az új Erzsébet híd adja, amelyet (a II. világháborúban felrobbantott fővárosi dunai átkelők közül utolsóként) alig fél évvel a fotózás előtt adtak át.

Autó-Motor

Vágólapra másolva!

veterán autó autóteszt német autó autó-motor BMW

Váratlanul kaptuk az ajánlatot: próbáljuk ki a BMW-gyár 1600-as kocsiját, amelyet a korábbról ismert 1500 és 1800 típusok után – azok testvéreként – csak nemrég mutattak be. A három említett modell külsőleg és a szerkezeti fődarabokat tekintve, majdnem egyforma. Még a teljesítményt illetően sem jelentősek a különbségek (kivétel az 1800-TI, amely 110 lóerős). E kocsi, amellyel Pesten és vidéken járva mintegy 1000 kilométert utaztunk, 83 lóerőt ad. A Bayerische Motoren Werke AG tulajdona, müncheni rendszámot visel, és a próba megkezdésekor már nem korlátozták bejáratási előírások.

BMW 1600 (Neue Klasse) archív teszt — A modern vonalvezetésű, szolid külsejű kocsival jó tapasztalatokat szereztünk a főváros sima betonján, de a vidéki utak ellen sem tiltakozott a futómű. Háttérben az új Erzsébet híd
Fotó: Autó-Motor Archív

Sokat vártunk és sokat kaptunk is az elegáns vonalú járműtől, amely már a beülés pillanatában tudtul adja, hogy egy különleges kategória képviselője. Ezt megérzi, aki hozzászokott az autókhoz, de sejti az is, aki, mint laikus foglal benne helyet. Amikor az ajtó puhán becsukódik, ahogy a gázadásra felhorkan a motor, vagy a legcsekélyebb ellenállás nélkül visszakapcsolhatunk – mondjuk – hármasból első fokozatba, nem nehéz megállapítani, hogy nemcsak ígér, hanem sokat is tud ez a klasszikus recept szerint épített, gyors, kényelmes gép.

Városligeti autóversenyen is bizonyított

Arról különben, hogy milyen gyorsak és strapabíróak a BMW újabb modelljei, alkalmunk volt a múlt évben a négyórás városligeti autóverseny során is képet alkotni. Szeptemberben a Budapesti GP-n, a túrakocsik Európa-bajnokságán nem egy ilyen jelvényű gép küzdött a győzelemért, és az abszolút elsőséget egy 1800-TI segítségével vívta ki Hubert Hahne. Annak a modellnek pontosan 200 cm3-rel kisebb testvére volt most a kezünkben, ennek menettulajdonságaival ismerkedtünk.

Tapasztalatainkból bevezetőként annyit, hogy harmadik fokozattal 75-120 km/ó között érzi jól magát a kocsi, és a negyedikbe kapcsolva elérhető a 156 km/ó sebesség!

Ebben a kategóriában jelenleg csak az Alfa Romeo Giulia TI tud ennél többet

(az Alfával, amely sportosabb építésű autó, 165 km/ó is kifutható.) Ezek az új BMW-k remekül gyorsulnak: az 1600-as típussal különösebb ügyeskedés nélkül – álló helyzetből – 9,2 mp alatt 80, illetve 14,0 mp-en belül 100 km-es sebességet érünk el. Ez minden kellemetlen érzés, különösebb zajkeltés nélkül, szinte észrevétlenül történnek – még rossz úton is.

A rugózás, bár korántsem lágy, főként a lengőtengelyek és a magas felfüggesztési pontok révén mégis jó stabilitást kölcsönöz akár göröngyös egyenesen, akár vizes fordulóban tempózunk. Amúgy az időjárás szeszélyei lehetővé tették, hogy néhány nap alatt forróságban és lehűlt levegőben egyaránt próbát tegyünk. Nos, záporesőben éppúgy, mint száraz úton biztonságos volt a kocsi. Megnyugtatóak a precíz fékek – elöl két tárcsa – és a kormánymű szintén méltó ehhez a nem olcsó autóhoz. Mert hát az ár ismerete is szükséges egy kocsi értékeléséhez.

Új osztály, kevés igazi vetélytárssal

Nos, az 1600-as modell ma 9500 nyugatnémet márkába kerül, ennyi pénzért két kis bogárhátú Volkswagen vásárolható – de természetesen mást is nyújt. Kategória és ár szerint inkább az Opel Rekord „L” típus áll közel hozzá, de azzal sem egyszerű az összehasonlítás. Utóbbi bár igen mutatós kocsi, teljesítmény, gyorsulókészség, végsebesség, no meg általános üzemi és menettulajdonságok terén még 100 cm3-rel nagyobb motorja ellenére sem lehet igazi partnere a BMW-nek (a Rekord 67 lóerős, 0-100 km/óráig 17,5 mp idő alatt gyorsul, a végsebessége 143 km/ó, az ára 8225 márka.)

Még a francia Peugeot 404 jöhetne szóba, de a BMW – amint ezt a nemzetközi tabellák hitelesítik – azzal szemben is előnyösen bírja az adatszerű összehasonlítást. Valamivel nagyobb méretűnek tekinthető a Mercedes-Benz W110 modellje, amely benzin mellett dízelüzeműként is elérhető.

Ami tulajdonságok pedig számszerűen nem minősíthetők, csupán szubjektív ítélettel osztályozhatók, szintén jó jegyet érdemelnek

ennél a BMW kocsinál. Érthető, hogy a gyár a világ minden részén nyugodtan adja ki nyilvános próbára ezt a modellt, amellyel mi is szívesen ismerkedtünk.

Más azonban rövid ismertséget kötni egy autóval, és más feltérképezni annak valamennyi tulajdonságát. Erre egy néhány napos próba nem ad lehetőséget. A tartósság, vagy például a téli indíthatóság kérdése éppúgy, mint a karbantartás és a javítás terén megállapítható előnyös vagy hátrányos tulajdonságok értékelése túlnő ennek a próbának keretein.

Mából visszanézve

Neue Klasse, vagyis Új osztály néven futott a tesztelt limuzin, amely a farmotoros BMW 700 kisautó, és a fényűző 501/502 („Barokk angyal") közötti űrt töltötte be. Modern felépítésével és sportosságával segített újra naggyá tenni a müncheni autógyártót, amely később hasonló recept alapján készítette a kisebb 02-es sorozatot. 1972-ben az első 5-ös sorozat lett a Neue Klasse utódja, a nevet pedig ma a – Debrecenben is gyártandó – új villanyautó-családjának jelölésére használja a BMW.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: