A testek francia szakértője a magyar úszók szolgálatában
![Francia csodadoktor és edző, Verrasztó Evelyn és Bernek Péter edzés, 2017.10.17, BVSC, Laky Károly uszoda](https://cdn.origo.hu/2023/12/sAbrTdRSKMHM0B-x7jzIhVV7F6b4gomJILH-D8YEuSM/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzFjNGI5ZWY2ZjdjYTRlYzE4YmIyNTU3Y2JjMmMxZjVi.webp)
Raphaël kezében stopperrel vezényel, majd az egy-két perces szüneteket kihasználva a tabletjét böngészi rendszerint Bernek Péter társaságában, akinek egy kis műszer van a fülébe dugva. „Ez egy speciális hőmérő, amit egy német cég fejlesztett, kimondottan a Forma-1-es versenyzők számára, de mi is hasznát tudjuk venni.
Kutatások bebizonyították, hogy a sportolók akkor tudják a legnagyobb teljesítményt leadni, ha 39 fokos belső hőmérséklettel állnak rajthoz.
Ezt nem szabad összetéveszteni azzal a 39 fokkal, amit a lázmérővel mérünk, mert az betegséget jelent, ez pedig a test maximális teljesítőképességét, az izmok összehúzódása ekkor a legjobb. A Peti fülében lévő eszközzel – ami egyelőre nem működik tökéletesen – azt próbáljuk kitapasztalni, hogy mennyi időre és milyen terhelésre van szüksége, hogy ezt elérje. Ez mindenkinél más és más, amit sportolónként kell beállítani."
Raphaël Mazet még az egyetemen készített egy nemzetközi felmérést, amiben arra volt kíváncsi, hogy hány úszó érez rendszeres, már-már állandó fájdalmat. A válaszadók között voltak amerikai, ázsiai és európai úszók is, azaz nevezhetjük általánosnak az eredményt: eszerint több mint 90 százalékuk írta azt, hogy van valamilyen fájdalma, míg
38 százalékuk azt, hogy sérülten, fájdalommal áll rajtkőre egy-egy versenyen.
Ezek túlnyomórészt a sportolók túlzott és/vagy nem megfelelő terheléséből adódnak.
Az első ilyen jellegű kutatásokat négy évtizeddel ezelőtt végezték, és szinte ugyanazok az eredmények születtek most. "Pedig a diplomamunkám alapfeltevése éppen az volt, hogy a mai komplex tudásunkkal, egészségügyi hátterünkkel és a rendelkezésünkre álló gépekkel ez biztos, hogy a jó irányba változott. De csak a teljesítmény változott: az úszók gyorsabban úsznak, továbbra is ez a legfontosabb, csak ezután következhet a fájdalom és annak kezelése."
Míg sokáig az volt, és nem egy helyen ma is az az élsporttal kapcsolatos alapvetés, hogy csak akkor dolgozik rendesen a sportoló, ha valamije fáj, addig mostanában egyre több helyen ismerik fel, hogy ennek nem kell feltétlenül így lennie. Ezért is van egyre több csapatnál – franciáknál, briteknél, németeknél, svájciaknál – sportterapeuta.
Ahogy a magyar csapat mellett is volt, miután a MÚSZ hozzájárult, hogy a BVSC edzői stábjának tagjaként Raphaël Mazet is ott legyen a Duna Arénában, segítsen a bemelegítésnél, illetve a fellépő fájdalmak kezelésénél. A BVSC-s különítményt ő melegítette be, és
Bernek és Kozma Dominik vb-6. helye 200 háton, illetve 200 gyorson, valamint utóbbi remeklése a váltókban nem rossz ajánlólevél.
„Először jártam ekkora világversenyen, és minden szempontból lenyűgöző volt. Nincs összehasonlítási alapom, de nekem úgy tűnt, hogy remekül szervezett világbajnokság volt. Élveztem a közös munkát, hogy a stáb tagja lehetek" - mondta a francia szakember, hangsúlyozva, hogy az ő érkezése nem váltja ki például a masszőrök rendkívül fontos szerepét.
„Raphaël érkezésével sokat változott a szárazföldi felkészülésünk, a gyakorlatok nagyjából nyolcvan százaléka új volt számomra, és kimondottan hasznosnak érzem őket. Nekem először csak a testemet, a fájós vállamat és derekamat tette helyre, majd kijavította a tornánkban lévő hibákat. Amikor kiújult a sérülésem, és nem tudtam csinálni a régi gyakorlatokat, akkor az általa összeállított alternatív feladatsorral készültem, és eléggé bejött.
Most valóban jól vagyok, és egyrészt nem fáj semmim, másrészt pedig, ha lehetek ennyire narcisztikus, akkor mondhatom, hogy a felkészülés ilyen korai időszakában talán még soha nem néztem ki ennyire jól"
– mondta a torna egyik rövid szünetében Bernek Péter.
„Nagyon tetszenek az új gyakorlatok, amiket Raphaël hozott be a munkába – mondta a fiúkkal együtt készülő Verrasztó Evelyn, aki az Universiade miatt később kezdte a felkészülést, így jobban megviselik még az intenzív edzések. - Tetszik a köredzés jellege, mert több a feladat, változatosabb, és még 21 év élsport, meg edzéssel töltött idő után is nagyon sok újat tudott mutatni.
A legtöbb probléma a törzsizmoknál van az idősebb úszóknál, és ő ezt nagyon jól tudja kezelni. Nagyon precíz, és nagyon kritikus szemmel figyel bennünket, sokat segít a munkában. Ha év végén ez csak két tized mínuszt jelent a medencében, akkor már megérte."
„Fontos, hogy ezen a szinten, amikor már ilyen képességű úszókkal dolgozunk, akkor valóban egy stáb legyen körülöttük – mondja már a 25-ös medence mellett Nagy Péter. - Edzők, dietetikus, masszőr és a többi.
Na most Raphaël ezek közül egyik sem, viszont olyan tudása van, ami itthon senkinek sincs, ezért nagyon fontos az ő szerepe a stábunkban.
Nemcsak az akut problémákat tudja kezelni, hanem azokat a régebb óta meglévő, kóros elváltozásokat is, amelyek hátráltathatják a sportolóink munkáját. Szerencsés volt ez az egymásra találás, és a versenyzők is nagyon szeretnek vele dolgozni. Elégedettek vagyunk, és hosszabb távra tervezünk vele."
Azt, hogy az időeredményekhez mennyit tesz hozzá, nem lehet mérni, „ahogy például a masszőrök esetében sem" - mondja Nagy Péter, de ezzel mindenki tisztában van.
A rövidpályás világ- és Európa-bajnok Bernek is amondó, az új tornának elsősorban tartásjavító, koordinációs szempontból van fontos szerepe, de a gyorsasági állóképességben is minden bizonnyal érezhető lesz a hatása. A december 12-17. közötti koppenhágai rövidpályás Eb-n már élesben is lehet majd tesztelni a módszer hatékonyságát.