Vágólapra másolva!
A France Football immár hagyományosan közzéteszi azon ötven játékos listáját, akiket érdemesnek tart a legjobb Európában futballozó játékosnak járó díjra, az Aranylabdára. A trófea győztesét december 14-én hirdetik ki, addig is szeretnénk bemutatni az ötven jelöltet, némi esélylatolgatással fűszerezve.

Ricardo Alberto Silveira Carvalho 1978. május 18-án született Amarantéban, és pályafutását a Leca együttesében kezdte. A felnőttek között 19 esztendősen mutatkozott be, és az 1997-98-as pontvadászatban 22 mérkőzésen egy gólt szerzett a legjobbak között. Le is igazolta őt az FC Porto, ahol azonban első idényében mindössze egyszer vetették be. A következő évben kölcsönadták a Vitória Setúbalnak, és Ricardo itt bebizonyította, hogy megállja a helyét az élvonalban.

A Porto vezetőit azonban még mindig nem győzte meg, így aztán a 2000-2001-es pontvadászatot az FC Alvercánál töltötte, ahol szintén csapata egyik legjobbja volt. Ekkor már a Sárkányok irányítói is úgy vélték, hogy lehet rá számítani, így a védő visszatérhetett Portóba, és miután a csapatkapitány Jorge Costa kölcsönbe a Charlton Athletichez került, a középhátvéd a kezdő tizenegyben találta magát. A következő idényben megint meg kellett küzdenie a csapatba kerülésért, így aztán ismét kevesebb alkalommal szerepelt.

A legutóbbi idényben mind a bajnokságban, mind pedig a Bajnokok Ligájában remekelt, aminek köszönhetően Luiz Felipe Scolari behívta a válogatottba: a címeres mezt 2003 októberében húzhatta fel először. Tavasszal a Porto védelmének tengelyében szinte hibátlan teljesítményt nyújtott. A bajnokságban vezérletével a Sárkányok magabiztosan végeztek az élen, alig kaptak gólt, és Carvalho egy alkalommal még be is talált, a Marítimo ellen győztes gólt szerzett.

Igazából azonban a Bajnokok Ligájában hívta fel magára a figyelmet: a portugálok BL-meneteléséből egyetlen percet sem hagyott ki, és kiemelkedően futballozott, nagy szerepe volt abban, hogy a gárda az elődöntő két meccsén és a fináléban sem kapott gólt. Mindennek köszönhetően bekerült a luzitánok Eb-keretébe, igaz, a kontinensviadalon is csak tartalékként számoltak vele, de miután a nyitómérkőzésen Fernando Couto gyengébb teljesítményt nyújtott, Carvalho bekerült a kezdők közé, és a torna egyik legjobb középhátvédje lett.

Az Eb után a Real Madrid is csábította, de ő végül a Chelsea FC-t választotta, köszönhetően annak, hogy a Porto mestere, José Mourinho is oda igazolt. A londoniak nem sajnálták érte a pénzt, húszmillió eurót fizettek ki a Portónak, nála többet csak Didier Drogbáért adtak ki. A Premier League első fordulójában még csak csere volt, azóta viszont egyetlen találkozót sem hagyott ki az angol pontvadázatban, és itt is ugyanolyan pazarul futballozik: a Chelsea hátsó alakzata szinte áthatolhatatlannak számít, a londoniak 14 forduló alatt mindössze hat gólt kaptak. Természetesen immár a válogatottban is alapembernek számít. Egész éves teljesítménye alapján akár az első ötben is ott lehetne, de a középhátvédek általában nem szoktak sok szavazatot kapni.

Mindent egy helyen az Eb-ről