Kieséstől fenyegetett Tatabányát vett át télen Détári Lajos, ám a végén majdnem osztályozós helyen végzett a kék-fehér együttes. Nem véletlen, hogy beszélgetésünk során a fiatal szakvezető örömmel elevenítette fel a tatabányai tavaszt, és összes labdarúgóját dicsérte.
- Nem bosszantja, hogy a bravúros tavaszi szereplést nem sikerült megkoronázni egy osztályozós pozícióval?
- Nem, mivel így is várakozáson felül teljesítettünk. Igaz, benne volt az osztályozó lehetősége is a játékunkban, ám nehéz sorozatban szállítani a győzelmeket. Egy mérkőzésünk van hátra a bajnokságból, a már feljutott Kaposvárt fogadjuk, s bizony nyerni akarunk, így a hetedik helyen végezhetnénk.
- Igaz, hogy további egy évig marad még a klubnál?
- Ez nem biztos, de mivel június harmincadikáig szól a szerződésem Tatabányán, azt tiszteletben tartom, s csak utána beszélnék a terveimről.
- Edzőként mennyire volt presztízskérdés a tatabányai sikersorozat?
- Fontos volt a csapattal való egymásra találásunk, mivel ezzel újabb nagyszerű élményekkel gazdagodhattam. Úgy érzem, eddigi négyéves edzői karrieremmel elégedett lehetek, ugyanis kevesen mondhatják el magukról a szakmában, hogy folyamatosan sikeresek különböző csapatoknál.
- Játékosai mennyire ragaszkodnak a személyéhez?
- Legnagyobb boldogságomra kapásból rengeteg futballista nevét tudnám felsorolni, akik bárhová követnének. Kell ennél nagyobb dicséret egy edző számára?
Bánki József