Aranylabdások egymás ellen - a kispadon

A márciusi, Megyeri úton lejátszott Magyarország-Bulgária mérkőzés valószínűleg nem fog bevonulni a világ labdarúgásának históriáskönyvébe, azonban az összecsapásnak volt egy olyan aspektusa, ami mégis adott némi különlegességet a találkozónak. A két válogatott kispadján ugyanis egyaránt egy aranylabdás labdarúgó ült Lothar Matthäus, illetve Hriszto Sztoicskov személyében, márpedig ez meglehetősen ritka (ha nem is egyedi) alkalomnak számít: ezt megelőzően eddig négy olyan mérkőzés volt, ahol mindkét csapatot egy volt aranylabdás futballista irányított.

Cruyff ellenben egészen 1996-ig maradt a Barcelona élén, ám ez idő alatt egyetlen olyan mérkőzése sem akadt, amikor az ellenfélnél is egy aranylabdás ült volna a kispadon. Pedig menet közben újabb volt aranylabdások álltak edzőnek.

A sokszoros szovjet válogatott, ukrán nemzetiségű Oleg Blohin Görögországban kezdett el dolgozni, előbb az Olimpiakosz, majd a PAOK Szaloniki, később az Ionikosz mestere lett, de egyszer sem került össze a Barcelonával az európai kupaporondon.

Franz Beckenbauer kétszer is dolgozott "beugróként" a Bayern Münchennél, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy edzőként is összemérhesse erejét Cruyffal, hiszen az 1995-96-os szezonban az UEFA-kupa elődöntőjében a bajorok a Barcával játszottak, ám a münchenieket akkor még Otto Rehhagel irányította - a Girondins Bordeaux elleni döntőben már Beckenbauer volt a tréner.

Mindeközben Angliában két volt aranylabdás is kispadhoz jutott. Kevin Keegan 1993-ban lett a Newcastle United mestere, míg Ruud Gullit 1996-ban lett a Chelsea FC játékosedzője, az 1996-97-es szezonban tehát szakvezetőként talákozhattak egymással.

A nevezetes eseményre a 14. fordulóban került sor, 1996. november 23-án, és a meccs egyértelműen rangadónak számított a Premier League-ben, elvégre a Szarkák a mérkőzést megelőzően az első helyen álltak a tabellán 28 ponttal, míg a Chelsea az ötödik helyet foglalta el, mindössze öt egységgel lemaradva a listavezetőtől.

A Stamford Bridge-en közel harmincezer néző láthatta nagy örömmel, amint a hazai Chelsea az olasz Gianluca Vialli révén megszerzi a vezetést a 24. percben, ám a Szarkák gólzsákja, Alan Shearer még a szünet előtt válaszolni tudott. A második félidőben aztán a vendégek David Batty kiállítása miatt emberhátrányba kerültek, ám hiába cserélte be magát Gullit az utolsó fél órára, a Chelsea nem tudta begyűrni a győztes találatot, így a végeredmény 1-1 maradt.

Ez az eredmény ekkor azt jelentette, hogy a Liverpool átvette a vezetést a tabellán a Newcastle-tól, a Chelsea pedig visszacsúszott a hatodik helyre. A két gárda szezonbéli második összecsapásán, áprilisban pedig már nem Keegan irányította a Szarkákat, mivel még januárban lemondott posztjáról.

Chelsea FC - Newcastle United 1-1 (1-1)
1996. november 23., London, Stamford Bridge, 29 056 néző.
Chelsea FC: Grodas - Duberry, S. Clarke, Lebouef - Petrescu, Di Matteo (Gullit, 61.), Minto, Wise, Zola - M. Hughes, Vialli. Játékos-edző: Gullit.
Newcastle United: Srnícek - Peacock, Elliot, Albert - Gillespie, Batty, Ginola (S. Watson, 65.), Lee, Beardsley - Asprilla (Clark, 70.), Shearer. Edző: Keegan.
gól: Vialli (24.), ill. Shearer (41.)
kiállítva: Batty (52., Newcastle)