A foci-Eb-k nagy pillanatai: pénzfeldobás, Panenka, özönvíz és bíróbaki

Június 14-én Münchenben megkezdődik a 17. labdarúgó Európa-bajnokság. A foci-Eb a világ egyik legnagyobb sporteseménye, így nem csoda, hogy számos emlékezetes, legendás, sporttörténelmi pillanatot hoztak az elmúlt 60 év tornái. A végtelen hosszúságú listából mi önkényesen és teljesen szubjektíven választottunk ki 11 olyan momentumot, amit biztos, hogy soha nem felejtenek el a futball szerelmesei.

• Pénzfeldobással a döntőbe
• Panenka tizenegyese
• Álomgól az Eb-döntőben
• A dán csoda
• A futball majdnem hazatért
• Hollandia legyőzte önmagát
• A görörg csoda, avagy egy futballtragédia
• Magyarország visszavág
• Balotelli befeszít
• Stadionból uszoda
• Jöjjön akkor a gólvonaltechnológia

A labdarúgó Európa-bajnokságok 1960 óta íródó története tele van emlékezetes pillanatokkal. Ezek közül kiragadni 11-et - hiszik vagy sem - sokkal hálátlanabb feladat, mint azt elsőre gondolnák. Szívünk szerint kitöltenénk a helyeket a magyar meccsekkel és a magyar gólokkal, hiszen a magyar szurkolók számára minden bizonnyal ezek az igazán nagy pillanatok a foci-Eb-ken, melyek minden mást elhalványítanak. De gondolnunk kell azért másokra is, viszont mindenkit megnyugtatunk, hogy lesz emlékezetes magyar Eb-pillanat a gyűjtésben!

Király Gábor, a magyar válogatott kapusa a 2016-os franciaországi foci-Eb-n
Fotó: DPPI via AFP

Pénzfeldobás döntött a foci-Eb-n

Már a legelső, még Európai Nemzetek Kupája néven futó 1960-as torna sem volt smafu, ugyanis a döntőbe jutott négy csapat gondoskodott a drámáról. Az első elődöntőben a szovjetek még simán verték 3-0-ra a csehszlovákokat Marseille-ben, Párizsban viszont szenzációs mecset játszott a házigazda és Jugoszlávia. 

A franciák hiába vezettek két góllal is, a jugók a második félidő közepén öt perc alatt rúgtak hármat és végül 5-4-re nyertek.

 A döntőben a szovjetek a három találattal gólkirályként záró Viktor Ponedelnik vezérletével hátrányból fordítva nyertek 2-1-re. 

Négy évvel később a címvédő szovjetek, a házigazda spanyolok és a dánok mellett a magyar válogatott volt a negyedik döntős. Baróti Lajos csapata az elődöntőben hosszabbításban kapott ki a komoly bírói támogatást élvező spanyoloktól, hogy aztán a bronzmeccsen ugyancsak 120 percet játszva 3-1-re legyőzze a dánokat. Aligha gondolta ekkor bárki is, hogy 52 évet kell várni a következő győztes-Eb-meccsre.

És akkor végre eljutottunk a bekezdés lényegéhez! Az 1968-as tornát - még mindig csak négy csapattal - Olaszorszországban rendezték. A selejtezők során először rendeztek csoportmeccseket, ahol a mieink hiába jutottak tovább, és nyertek a rájátszásban a hazai pályán 2-0-ra a Szovjetunió ellen, Moszkvában 3-0-ra kikaptak, így nem jutottak be a döntőbe. 

Vigaszdíjként be kellett érnünk azzal, hogy a 6 gólos Farkas János az olasz Luigi Rivával holtversenyben a selejtezők gólkirálya lett.

De öröm az ürömben, hogy a szovjet elvtársak szerencséje is csak a Lenin Stadionig tartott, a nápolyi San Paolóban fordult a kocka. Az olaszok elleni elődöntő 120 perces tusakodása nem hozott gólt, és miután akkoriban még nem 11-esek döntöttek, a szabályok szerint pedig döntetlen esetén csak a fináléban rendeztek második meccset, a szabályok szerint egyetlen megoldás maradt: világversenyen előtte és utána is példátlan módon pénzfeldobás döntött a továbbjutásról. Szent Pál tekintetétől kísérve a Vezúv tövében csakis az olaszoknak kedvezhetett a szerencse.

Antonín Panenka, a 11-esek királya

Mi kell ahhoz, hogy egy sportoló neve olyan szinten egybeforrjon egy mozdulattal, hogy köznévvé változva kapjon külön szócikket a futball nagy enciklopédiájában. Pelé, Cruyff, Maradon, Zidane, Ronaldo és Messi sem volt képes erre, bezzeg a csehszlovák Bohemians Prága klublegendája, Antonín Panenka igen. Négy évvel azután, hogy Kű Lajos a belgák ellen 2-1-re elveszített bronzmecccsen berúgta a 44 évig utolsó magyar Eb-gólt, az 1976-os Eb-döntőben jött el a prágai csatár nagy pillanata. Először rendezték a finálét Kelet-Európában, a legnagyobb esélyesek viszont így is a nyugati csapatok voltak: az Eb- és vb-címvédő németek, valamint a két évvel korábban vb-döntős hollandok is nyerni utaztak a Nyugat-Balkánra. Ez az Európa-bajnokság azonban nem róluk marad emlékezetes!

A németek ugyan jó szokásukhoz híven 0-2-ről támadtak fel és verték hosszabbítás után 4-2-re a házigazdát a mesterhármast elérő Dieter Müller vezérletével, 

a csehek viszont elkapták a hollandokat Zágrábban, és úgy verték - szintén hosszabbítás után - 3-1-re őket, hogy a félelmetes támódósor (Rep, Cruyff, Van de Kerkhof, Rensenbrink) helyett is ők rúgtak egy öngólt, hogy legyen valami a nevük mellett.

Antonín Panenka a tiszteletére vert ezüst emlékérem képével
Fotó: AFP

A fináléban aztán a németek megint visszakapaszkodtak 0-2-ről, de a csehek nem omlottak össze teljesen, kihúzták a hosszabbítást, és jöhettek a 11-esek. A szisztéma az 1970-71-es idényben debütált a nemzetközi kupákban (az első szétlövést a Honvéd nyerte 5-4-re a skót Aberdeen ellen a KEK-ben), nagy válogatott tornán viszont egészen 1976. június 20-ig kellett várni az első 11-es párbajra. Akkor a belgrádi Eb-döntőben Uli Hoeneß hibája után 4-4-nél utolsó rúgóként jött Panenka, és mivel nem volt különösebb tétje, hát panenkázott egyet, amivel bevonult a sporttörténelembe. 

Csodagól az Európa-bajnokság döntőjében

1980-ban és 1984-ben már nyolc csapatos volt a torna, előbbit 1972 után ismét az NSZK nyerte, míg utóbbit hazai pályán az első francia aranycsapat (de lehet második is, ha az 1950-es évek Raymond Kopa-féle társaságát reklamálja valaki) az öt meccsen 9 gólt rúgó Michel Platini vezetésével. 1988-ban azonban egy másik csodacsapaton volt a sor, hogy két elbukott vb-döntő után végre nyerjen egy aranyérmet Hollandiának! 

Igen, a Rijkaard, Gullit, Van Basten fémjelezte csapatról van szó,

 amelyikben tulajdonképpen még nyolc-tíz játékos nevét ide írhatnánk, akkora zseni volt szinte az egész keret. 

A csoportból két győzelemmel jutottak tovább (Rác László góljával a szovjetek 1-0-ra legyőzték őket), Van Basten hármat rúgott az angoloknak, majd az elődöntőben 0-1-ről fordítva megverték a házigazda NSZK-t, és jöhetett a döntőben az újabb meccs a szovjetek ellen. Valerij Lobanovszkij Dinamo Kijevre épülő csapata is hemzsegett a klasszisoktól, kezdve az 1986-ban aranylabdás Igor Belanovval. A hollandokkal azonban ők sem bírtak, előbb Ruud Gullit talált be a 32. percben, majd jött a gólok gólja az 54. percben Marco van Bastentől!

Nem a strandról jöttek, de majdnem

A közkeletű városi legenda szerint az 1992-ben Eb-győztes dán csapat tagjait úgy kellett összefogdosni mindenféle strandokról, mert a klubszezon végeztével már javában nyaraltak a fiúk, amikor kiderült, hogy lenne itt még egy labdarúgó-Eb. 

Az igazság ezzel szemben az, hogy a dánok nagyon is készenlétben voltak, edzőtáborban várták, hogy az UEFA és a FIFA kizárja-e a délszláv háború miatt a jugoszláv csapatot.

 Akkor ugyanis csoport másodikként Brian Laudrupék lesznek ott a svédországi tornán. Így is történt, a végső győzelemre is esélyes jugók (Pancsev, Katanec, Prosinecki, Jarni, Suker, Szavicsevics stb.) helyett a dánok kerültek be az 1-es csoportba a svédek, a franciák és az angolok mellé. Kicsit lassan melegedtek be, de az angolok elleni 0-0 és a svédek elleni 0-1 után csak legyűrték 2-1-re a franciákat, ami továbbjutást ért.

Brian Laudrup az Eb-trófeával 1992. június 26-án Göteborgban
Fotó: AFP

Az elődöntőben 2-2 után 11-esekkel verték a hollandokat (Van Basten hibázott egyedüliként a tíz rúgó közül), a döntőben pedig John Jensen és Kim Vilfort góljaival 2-0-ra verték a világbajnok németeket. Érdekesség, hogy a dánok négy évvel korábban egy ránézésre talán még erősebb csapattal pont nélkül estek ki a csoportmeccsek után.

Már megint nem tért haza a futball

Anglia az 1966-os vb-győzelem óta vár a pillanatra, amikor végre "a futball hazatér". Esélyük volt már rá nem is egy, de egyelőre csak a mémgyárak munkáját könnyítik meg az állandó reménykedést követő szinte már menetrendszerű orraesésekkel. Ezeknek az egyik legkeservesebb példája az 1996-os számukra hazai rendezésű Eb volt, amikor valóban esélyesként vágtak neki az első 16 csapatos kontinenstornának. A svájciak elleni 1-1-nél egyszer hibáztak, a skótok és a hollandok ellen viszont nem volt kegyelem. Előbbi meccsen Paul Gascoigne gólja egy tökéletes remekmű volt.

Gareth Southgate a kihagyott 11-es után az 1996-os Eb-elődöntőben
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A negyeddöntőben olyan történt, ami addig soha, és azóta is csak egyszer: világversenyen tizenegyespárbajt nyertek az angolok (4-2-re a spanyolok ellen)! Mikor tér haza az a fránya futball, ha nem most? A válasz nyilvánvaló volt, csak éppen a németeknek nem szólt senki... így aztán Andy Möllerék 1-1 után 11-esekkel 6-5-re verték az angolokat az elődöntőben. A jelenlegi szövetségi kapitány, Gareth Southgate azóta is cipeli a kihagyott büntető terhét...

Harcosok klubja holland módra

Bizonyára emlékeznek arra a jelenetre David Fincher klaszikusából, amikor az Edward Norton által játszott mesélő összeveri magát a főnöke irodájában, így zsarolva ki a végkielégítést. Ő legalább jól járt miután behúzott magának, szemben a holland fociválogatottal, amelyik annyit kapott magától egyetlen meccsen, hogy a végén padlót fogott. 2000-ben a belgákkal közösen rendezték a döntőt a hollandok, és míg a szomszéd elvérzett a csoportkőrben, Patrick Kluiverték hibátlan teljesítménnyel mentek a negyeddöntőbe, 

ahol valósággal megsemmisítették az addig egész meggyőző jugoszlávokat. 

A 6-1-es mészárlás után joggal várták esélyesként az olaszok elleni elődöntőt.

Ez nem Frank de Boer estéje volt, ellenben Francesco Toldóval
Fotó: AFP

És úgy tűnt, ez a meccs is sima lesz miután a 34. percben a bíró kiállította Gianluca Zambrottát. Csakhogy előbb a tornán 

akkor már három gólnál járó Frank de Boer, majd a bombaformában lévő, már ötgólos Patrick Kluivert is kihagyott egy büntetőt a rendes játékidőben,

 Bergkamp kapufát lőtt, de úgy isten igazából képtelenek voltak igazán nagy helyzetig eljutni a hollandok. A kapuba csak Buffon kéztörése miatt bekerült Francesco Toldónak ezen az estén az öt tizenegyesből csak egyet tudtak berúgni a hazaiak, míg az olaszoktól egyedül Paolo Maldini hibázott.

Egy klasszikus görög dráma

2004-ben Portugália volt az Eb házigazdája, és mindenki azt várta, hogy a Luis Figo-féle (soha semmit nem nyerő) aranygeneráció immár kiegészülve az ifjú új csillaggal, Cristiano Ronaldóval. Aki az első csoportmeccsen mindjárt lőtt is egy gólt, igaz a házigazda 2-1-re kikapott Görögországtól. A német Otto Rehagel által irányított görögök végül csoport másodikként jutottak tovább a csoportból, csak jobb gólkülönbségükkel előzték meg a spanyolokat. Az egyenes kieséses szakaszban pedig olyat mutattak, amit csak a győztesek szoktak: kapott gól nélkül, három 1-0-s győzelemmel a futballtörténelem egyik legnagyobb meglepetését szerezve, megnyerték a tornát! 

Így nem lett (ekkor még) Európa-bajnok Portugália: Trajanosz Dellasz és Panajotisz Fisszasz (14) ünnepli a görögök aranyérmet érő gólját
Fotó: AFP

A három meccsből kettőt Angelosz Hariszteasz nyert meg egy-egy jól helyezett fejessel, míg csapattársa, Teodorosz Zagorakisz hazavitte a torna legjobb játékosának járó díjat. A görögök azóta sem jártak még csak a közelében sem ehhez fogható sikernek, de legalább minden Eb előtt elhangzik egy-két csapatról, hogy "ők lehetnek a torna görögjei". Azért ez is valami.

Balotelli flexel

A 2008-as tornán a spanyolok beváltották, amit ígértek, azzal a csapattal nem lehetett nem nyerni, úgyhogy nyitottak egy páratlan Eb-vb-Eb sorozatot. 2012-ben visszatért a torna Kelet-Európába, és bár sokan sokszor támadták főleg az ukrán rendezést, azért egész emlékezetes tornát hoztak tető alá a lengyelekkel párban, és az Eb három emlékezetes jelenetéből kettőhöz közük volt.

A csoportmeccsek egyik emlékezetes momentuma a francia-ukrán meccset kis híján elmosó irtózatos felhőszakadás volt Donyeckben. Björn Kuipers játékvezető öt perc után megszakította a meccset, a játékosok az öltözőbe menekültek, míg a nézők, akik nem húzódtak tető alá, úszóversenyt rendezhettek a Donbassz Aréna lelátóin.

Az elődöntőben jött egy klasszikus német-olasz meccs, és bár a többség arra számított, hogy nagy tornán (Eb, vb) először Varsóban fogja legyőzni előbbi az utóbbit. Hát, nem így lett. Mégpedig azért, mert az olaszoknak volt egy Mario Balotellijük, aki aznap pont úgy kelt fel, hogy volt kezdve focizni, úgyhogy előbb fejelt, majd szenvtelen ábrázattal rúgott egy akkora gólt, hogy még most is zörög a háló. 

Egy felejthetetlen megmozdulás Mario Balotellitől
Fotó: AFP

Kassai Viktor megreformálja a játékvezetést

Ahogy négy évvel korábban a svájci-osztrák páros, úgy 2012-ben a lengyel-ukrán rendező kettős sem tudott továbbjutni a csoportból. A lengyelek sokat nem is mutattak a pályán, szemben az országszerte jókat bunyózó drukkereikkel. Az ukránoknak viszont még az utolsó meccsen is a saját kezükben volt a sorsuk, de nem tudták megverni az angolokat. Amihez nem kevés köze volt a meccset vezető Kassai Viktornak és asszisztensének, Vad II Istvánnak. Utóbbi volt az az alapvonali asszisztens, aki a 63. percben Marko Devic lövése után nem látta bent a labdát az angol kapuban - amint mindenki más igen.

MARKO DEVIC HAS RETIRED!

The Serbian born naturalised 🇺🇦 forward has hung up his boots after a 19 year career!

Metalist Kharkiv & UPL legend with 98 goals in 223 apps

He also played for Shakhtar & Volyn in Ukraine

Most famous for his (non) goal v England at Euro 2012 pic.twitter.com/fdjcHHn6PJ

— Zorya Londonsk (@ZoryaLondonsk) April 24, 2020

 Az angolok 1-0-ra nyertek, az ukránok kiestek, a FIFA pedig döntött, és hozzálátott a gólvonaltechnológia kifejlesztéséhez.

Hajrá, Magyarország!

A lista végén pedig jöjjön kedvenc Eb-pillanatunk, ami 

nem más, mint az a négy fantasztikus mérkőzés, amit a magyar válogatott játszott a 2016-os franciaországi tornán.

 A mieink 1972 után, 44 év elteltével tértek vissza az Európa-bajnokságra, egy drámai selejtezősorozat, és egy emlékezetes rájátszás után. A Dárdai Pál által felépített, de ekkor már Bernd Storck által irányított csapat valósággal csodát tett a tornán! Kezdésként Szalai Ádám bepiszkált, pöckölt, tuszkolt labdájával és Stieber Zoltán szépségdíjas találatával legyőzték Ausztriát, majd egy fantasztikus hangulatú marseille-i meccsen elért döntetlennel máris kivívták a továbbjutást a csoportból.

Azóta is töretlen a szurkolók rajongása a magyar válogatott iránt
Fotó: AFP

A portugálok elleni 3-3 az egész torna egyik legjobb meccse volt, melyen Gera Zoltán meglőtte az Eb gólját, a nagy visszatérő pedig csoportgyőztesként jutott a legjobb 16 közé. Eközben az egész világot bejárták a csapatot Franciaországba elkísérő tízezrekről készült képek, Budapesten megállt az élet, és még az is focidrukker lett, aki addig egy perc futballt sem nézett.

Ha a június 14-én kezdődő 2024-es foci-Eb is ilyen izgalmas lesz és tovább gyarapodnak a foci-Eb-k emlékezetes pillanatai, akkor szép hosszú összefoglalóval jelentkezünk a torna végén. 

Kapcsolódó cikkek: