Szabó István

A teremtéstől ádventig

V. Isten törvénye a szeretet törvénye

Isten szeretete az üdvözítés történetében bontakozik ki. Isten szeretetét ismerjük fel a történelem megmagyarázhatatlan fordulataiban, Isten szabadító tetteiben is, amikor bekövetkezik az, ami lehetetlennek tűnt. Például a 105. zsoltár ebben a fényben mutatja be az ószövetségi nép életét: az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás, aztán a honfoglalás, aztán a megmaradás a zűrzavaros évszázadok során mindig úgy következett be, hogy a történelmi fordulatokat Isten könyörülő szeretetének kiáradása alapozta meg.

Isten szeretetét ismerjük fel abban, hogy e szabadítás közben törvényt, vagyis élhető életrendet adott népének, azzal az ígérettel: cselekedd ezt, és élni fogsz. Karl Barth svájci teológus mondja, hogy a tízparancsolat kőtáblái a szövetség ládájában voltak elhelyezve. Vagyis a törvény a szabadulás kegyelméhez és Isten szövetségi hűségéhez volt hozzákötve. A törvény az evangéliumban van elrejtve. A törvény beteljesítése szeretet. A prófétai és bölcsességi értelmezés szerint a törvény betöltésének a szabadulásért való hálából kell fakadnia. A hálából fakadó szeretet indít újra meg újra könyörületességre, irgalmasságra, szent életvezetésre. Árvát és özvegyet megsegíteni, a jövevényt és idegent befogadni, adósságot elengedni, a törvény paragrafusain túl a másik, vagyis a felebarát számára többletjogokat teremteni - nos, ez az isteni szeretetből fakadó törvény útja. Egy 20. századi bölcselkedő szerint a másik (ember) a pokol. Isten törvénye szerint a másik ember: szeretetem célja. "Szeretetet akarok, s nem áldozatot" - hirdetik a próféták mintegy Isten szavát összegezve (Hóseás 6, 6). Jézus ezt így adja vissza: "Irgalmasságot akarok és nem áldozatot" (Máté 12, 7), s máris oszlik minden hamis szentimentalizmus. A szeretet hosszútűrő, kegyes, a szeretet mindent elfedez, mindent eltűr, a szeretet nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.