Szabó Csaba

Kamikáze molekulák: A szabadgyökök befolyásolása a C-vitamintól a Viagráig

Azt gondolhatnánk, hogy ha a szabadgyökök és oxidánsok ilyen károsak, és ilyen sokféle antioxidáns és gyökfogó szer létezik, akkor nyilván antioxidánsokkal és gyökfogókkal vagy ezeket tartalmazó vitaminokkal, táplálékkiegészítőkkel, gyakorlatilag minden betegséget kiválóan lehet megelőzni, illetve kezelni. Vagy mégsem? A válasz összetett. Már Szent-Györgyi is felvetette a C-vitamin példáján, hogy nagy különbség van a betegség hiánya és a szervezet tökéletes működése között. Ezzel a gondolatmenettel támasztotta alá azokat a kísérleteket, amelyeket a 30-as években a C-vitamin betegségmegelőző szerepét bizonyítandó javasolt elvégezni.

Szervezetünk az antioxidánsok egy részét nem tudja előállítani, ezért külső forrásból, elsősorban a táplálékból kell fedezni a szükségletet. Az bizonyos, hogy a már említett vitaminokban (C, E, A) gazdag táplálkozás egészségvédő hatású. Ezen hatások feltehetőleg részben ezeknek a vitaminoknak az antioxidáns hatásaival hozhatók összefüggésbe, de nem szabad elfelejteni, hogy mind a három vitaminnak az antioxidáns hatásokon kívül is vannak fontos biológiai hatásai. A C-vitamin az immunvédekezés és a molekuláris szintű kémiai folyamatok szempontjából is jelentős. Az E-vitamin a sejtfal védelmében játszik nagy szerepet, gátolja a zsírok oxidációját. A vitaminok együttes jelenléte a táplálékokban is nagyon fontos, mivel az antioxidáns rendszer több alkotóeleme egymás hatását erősítve növeli a szervezet ellenállóképességét. A C-vitamin regenerálja az E-vitamint, az E-vitamin pedig megvédi a béta-karotin kémiai kötéseit a szabadgyökök károsító hatásával szemben. Sokkal előnyösebb a vitaminok hatása szempontjából, ha a vitaminokat természetes formában (pl. zöldségekben, gyümölcsökben) fogyasztjuk, mint ha vitaminpirulákban. A zöldségekben és gyümölcsökben ugyanis számos olyan anyag van, amelyeket ugyan nem nevezünk vitaminnak, mégis fontos biológiai védőanyagok és rendelkeznek antioxidáns hatásokkal. (Például miután Szent-Györgyi kivonta a C-vitamint a szegedi paprikából, később kivont és azonosított egy másik molekulát is, amelyet P-vitaminnak nevezett el. Habár ez a molekulacsoport - amelyet ma bioflavonoidokként ismerünk - nem került hivatalosan a vitaminok közé, kifejezett antioxidáns hatással rendelkezik, és kísérletekben jelentős védő hatásokat mutattak ki róla.)

Az emberi kipróbálásban ígéretes eredményekről számoltak be nagyon magas adagban szedett (úgynevezett megadózisú) E-vitaminnal, C-vitaminnal. Angol és amerikai vizsgálatban előnyös volt az E-vitamin szedése: mintegy 25-50 %-kal csökkentette a nem halálos szívinfarktus gyakoriságát. Embereken végzett kísérletekben bíztató hatásokat találtak nagy dózisú antioxidánsokkal, például nagy dózisú E-vitamin szedése néhány hónapon át előnyösen befolyásolta az erek rugalmassági mutatóit és funkcióit. Egyes, antioxidáns-tartalmú bőrvédő termékek is, úgy tűnik, hogy hatásosak lehetnek. Ugyanakkor sok más vizsgálatban nem találtak kimutatható hatásokat, sőt helyenként a vitaminokat az étrendi dózisnál lényegesen nagyobb mennyiségben adva kedvezőtlen hatásokat okoztak. Például Finnországban a kilencvenes évek elején közel 30 000 dohányzó férfinél tüdőrák megelőzése érdekében végeztek egy vizsgálatot, amelynek során a napi szükséglet többszörösét kitevő E-vitamint és az A-vitamin előanyagát, béta-karotint adtak. A várakozással ellentétben 18 %-kal gyakoribb volt a tüdőrák, mint a kontroll csoportban. Egyértelmű, hogy további, nagy esetszámon végzett vizsgálatok szükségesek, hogy kiderüljön, melyek azok a betegségek, betegcsoportok, illetve antioxidánsok, amelyek esetében komoly hatás várható.