V. A női nem mint védő faktor a szívinfarktus és az agyvérzés ellen
Az ösztrogén egyrészt képes semlegesíteni az oxigén eredetű szabadgyököket (részben direkt módon, de főleg azáltal, hogy antioxidáns enzimeket indukál), másrészt fokozza a védő hatású nitrogén-monoxid szabadgyök termelődését, illetve megakadályozza az endotélsejtek károsodását. Ahogy a menopauza után az ösztrogénszint csökken, a nők védettsége is fokozatosan megszűnik a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. A kutatás és gyógyszerfejlesztés egyik aktív témája az ösztrogén női nemi hormonális és szív- és érrendszeri védő hatásainak elkülönítése: a nem feminizáló hatású, de infarktus ellen védő ösztrogénszármazékok nagyon ígéretesek lehetnének.
Az is jól ismert tény, hogy a nők várható életkora hosszabb, mint a férfiaké. Európában a férfiaké 74 év, a nőké 84 év. Magyarországon sajnos mindkét nem esetében alacsonyabbak a számok: 68, illetve 77 év, de a nemek közötti különbség itt is megvan. Habár erről a különbségről számos evolúciós, életmóddal kapcsolatos és egyéb teória látott napvilágot, újabb kutatások azt a meglepő eredményt hozták, hogy a női mitokondriumok jelentősen kevesebb szabadgyököt termelnek, mint az azonos korú férfiakból izolált mitokondriumok. E hatás hátterében az állhat, hogy a női mitokondriumokban az ösztrogén hatására antioxidáns gének fejeződnek ki.
Összességében elmondhatjuk, hogy a szabadgyökök kutatása az elmúlt évtizedekben sok olyan, fontos eredményre vezetett, amelyek révén az egészséges szervezet működését jobban megértettük, és sok betegség, valamint az öregedés sejtszintű hátterébe is bepillantást nyertünk. Sokféle szabadgyök és oxidáns létezik, és ezek különféle szerepeket játszanak, mind egészségben, mind betegségben. A szervezetnek erős védekezőrendszerei vannak a szabadgyökök ellen, amelyeket azonban életmódunkkal és táplálkozásunkkal tovább erősíthetünk. A szabadgyökök kutatása számos újfajta hatásmódú gyógyszer kifejlesztéséhez vezetett, és újabb, még hatékonyabb gyógyszerek fejlesztése is folyamatban van.