Egy ilyen öngyilkos ciklusban a poli-ADP-polimeráz (PARP) nevű, sejtmagban elhelyezkedő fehérje játszik szerepet, amely a DNS-károsodás hatására aktiválódik, és végeredményben a sejtek energetikai raktárait (pl. a sejt NAD és ATP szintjét) csökkenti és a sejt mitokondriumait károsítja, aminek sejthalál lesz a következménye. A természetes sejthalál titkairól szólt korábban Fésüs László előadása.
Animáció: A PARP enzim sejtkárosító szerepe
Olyan állatok, amelyekben a PARP enzim hiányzik, vagy amelyekben a PARP enzim működését gátoljuk megfelelő gátlószerrel, védettséget élveznek a szívinfarktus vagy az agyvérzés kísérletes modelljeiben. PARP-gátló gyógyszerjelöltek jelenleg emberi kipróbálásban vannak.