Az opciókon kívül másik megfelelő kockázatkezelés mód is van a részvénypiacon. Ahelyett, hogy folyton azt próbálnánk kitalálni a brókerünk tanácsára, hogy ezen a héten melyik részvényben tartsuk a pénzünket, és milyen másikra cseréljük a jövő hónapban, inkább hallgassunk André Kosztolányra, a híres magyar börzeánerre, akinek pályája átívelte az 1929-es és 1998-as válságokat: 1919-ben hagyta el Magyarországot, Párizsban és Münchenben élt, 1996-ban a pesti tőzsde örökös elnökévé választották. Ő azt tanácsolta, hogy aki részvényekbe akar fektetni, az először menjen el a patikába, és vegyen álomport (altatót), és sok éven át szundikáljon a befektetésén.
A BUX elmúlt 14 évében 3 500 kereskedési nap volt ez év elejéig. Az index 14 év alatt hozzávetőleg 15-szörösére növekedett, ami több mint évi 21%-os hozamnak felel meg. Ebből a napok 53%-ában felment az árfolyam, 47%-ban lefelé. Tehát majdnem olyan ez, mint a fej vagy írás játék, csak egy parányival jobbak a nyerés esélyei. A nyerési esélyeket tovább növeli, hogy azokon a napokon, amikor az index felment, a nyereség átlag 0,6% volt, a veszteséges napokon az átlagos veszteség 0,5 %. Ebből a sok cikkcakkból áll össze a 14 év alatti 15-szörös növekedés. Ezzel szemben, ha valaki bankbetétben helyezte el pénzét 14 évvel ezelőtt, akkor pénzének értéke csak 8-szorosára nőtt volna ugyanezen időszak alatt (14. ábra).
sok részvényből álló csomagba, portfolióba
Az ábrán az is látszik, hogy minél hosszabb távra fektetünk be egy legalább 20 részvényt tartalmazó portfolióba, a hozamok is annál szűkebb intervallumba esnek.