Se internet, se szórakozóhelyek, se nevezetesség, mégsem unatkoztam a Maldív-szigeteken.
Meglepően izgalmas gyárlátogatások, meseszép kis templomok, egyedülálló karsztmező és az ország egyik legtakarosabb falva - mindez itt van egy karnyújtásnyira.
Van, aki szerint egyedül utazni unalmas, másokat az őrjít meg, ha alkalmazkodni kell a csoporthoz. Pedig nem kell félni egyiktől sem: megmutatjuk melyik miért jó.
Magyarországról mindenkinek a Nokia jut az eszébe Sri Lankán, ahol piócazokni nélkül nem érdemes esőerdőbe menni.
Ha valaki gyorsan körbe akarja járni az országot, érdemes autót bérelni vezetővel együtt. De nem mindegy, ki az.
A saolin szerzeteseket lefotózni nem volt könnyű: mindig gyorsabban és magasabbra ugrottak, mint amire számítottam.
Óvszer a fürdőszobában, virágos kert a szmogban, kütyüző fiatalok a lelakott hálókocsiban. Kína nagyon más.
A hangszórókból a Titanic zenéje szólt, az utasok ünneplőben feszítettek, végül néhányan őrült vonatozásba kezdtek.
Az emberek a vízen járnak, kormoránnal halásznak, és tajcsival kezdik a napot. Elmentünk Kínába.
Hajnali ébresztő, egész napos lépcsőmászás. De a romok mellett másért is érdemes oda elmenni.