Tóth József

Kell nekünk régió?

III. Régiók, államok, országok Európában

15. ábra

16. ábra

A "régiók Európáját" tekintve egészen más felosztási szisztémát látunk. Ebben a szisztémában mindössze 17 ország körvonalazódik, a megszokott térstruktúra jelentősen átalakul (16. ábra). Az államhatárokat bemutató térképpel szemben álljon itt egy olyan vázlat, amelyen fölsejlenek azok a terek, amelyeknek az elhatárolása pusztán nagy vonalakban történhet meg. Nem vonhatóak egyértelmű, vonalas határok, hiszen sávszerű, ritkább textúrájú terek választják el az országok központi, sűrűbb szövetű magterületeit (17. ábra).

Az ábrákról leolvasható, hogy Ibéria (mint ország) magában foglalja Spanyolország, Portugália, Gibraltár és Andorra államtereit. Franciaország ezen értelmezés szerint - a magterület mellett - kiterjed Belgium és Svájc területének egy részére is, amelyek az államfelosztást tekintve máshova tartoznak. Németország is túlnyúlik államhatárain, magában foglalja Németalföldet, Svájc egy szeletét, Ausztriát; ilyen módon, mint ország, nagyobb annál, mint amit államként ismerünk. Itália is túlterjed határain, Svájcból ki van harapva egy szeletet. Ebben a felosztásban Svájc szinte teljesen fel van osztva más országok között: nem létezik sem országként, sem államként. Ha tovább haladunk, Britannia és Skandinávia terei következnek, Oroszország bizonyos részein viszont az államhatárokhoz hasonló vonalat kell húznunk az ázsiai rész nehezen lehatárolható volta miatt. Ukrajna elhatárolása is csak igen széles, átmeneti sávokkal lehetséges. Nehéz feladatnak tűnik például a Donyec-medencében, egy sűrű textúrájú bányászati-ipari területen a határok korrekt megvonása, ez a kérdés számos vitát indukál. Déli irányba haladva Kaukázia, majd Törökország következik, kilépve Ciprus északkeleti körzeteibe is. Európa magterületeinek irányába visszafordulva Balkánia, valamint Kárpátia folytatja a sort. Ez utóbbit szándékosan nem történelmi Magyarországnak nevezzük ebben az összefüggésben, hiszen valótlant állítanánk, mert mindig volt "társbérlő" ebben a medencében. Lengyelország alig nagyobb kiterjedésű, mint a hasonló nevű állam, a történelem államhatár-változtató eseményei azonban mély nyomokat hagytak térfejlődésén.

17. ábra

A fenti ábrát elméleti vázlatként kezelve jól látható, hogy a különböző régiók Európa területének nagy részén tisztán elkülöníthetők, az ilyen értelemben vett régiókat nem vágják át országhatárok - ellentétben a mesterséges konstrukciókkal. A "régiók Európájának" felépítésekor tudnunk kell azt, hogy ezek a régiók ab ovo internacionálisak a szó politikai földrajzi, államföldrajzi értelmében (18. ábra).

18. ábra

Ha nem is a gyakorlat, de legalább az elmélet szintjén felmerül tehát, hogy alakítsuk át Európát az országok Európájává, ha már egyszer a régiók Európájáról beszélünk. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy ezeket a regionális együttműködéseket állami szinten kell koordinálni. A szuverén államok gyakran félnek érdekeik csorbulásától, ezért a regionális együttműködésekben inkább a viták helyettesítik a tényleges kooperációt. Kedvező esetben az állam hajlandó részben feladni szuverenitását, hajlandó kompromisszumokra a regionális együttműködés előnyeiért cserébe.