2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

2004-ben is rengeteg izgalmas eredmény született az orvostudomány fejlődéséhez elengedhetetlen alapkutatásokban. A következőkben ezekből mutatunk be néhányat, a teljesség igénye nélkül.

Egyre több gyakorlati alkalmazási lehetőség próbáit végzik az utóbbi évek egyik legígéretesebb módszerével, az ún. RNS-interferenciával. Az RNS-interferencia olyan molekuláris mechanizmus, amellyel lehetséges szinte bármilyen fajban kikapcsolni egy gént akár egy nap alatt, és amit a jövőben betegségek újszerű gyógyítására lehet felhasználni.

Új és fontos eredmények születtek a sejtek örökítőanyagának ún. metilációs mintázatával kapcsolatban is. Az egészséges sejtek örökítőanyagán viszonylag kevés metilcsoport található. A rákos sejtekre viszont jellemző, hogy a metilációs mintázatuk megváltozik, és sokkal több szabályozórégió válik lefedetté. Emiatt olyan gének, amelyeknek működniük kellene, elhallgatnak. A rákos sejtek egy részében például a sejt folyamatos és gyors osztódását megakadályozó ún. tumorszupresszor génekre rakódnak metilcsoportok. Amennyiben sikerülne ezeket a rossz helyen lévő metilcsoportokat eltávolítani, akkor az adott gén ismét működőképes lenne és lelassítaná, vagy teljesen megállítaná a rákos sejt osztódását. Ez a terápiás lehetőség az elmúlt években már közel került a klinikai kipróbálásokhoz.

Miközben egyre több célzott daganatterápiás szer fejlesztése és kipróbálása zajlik, a kutatók idén is számos fontos eredményt értek el a rák elleni harc során az alapkutatásokban is. A Scripps Kutatóintézet munkatársai eddig még sosem használt módszert próbáltak ki a daganatok áttétképzésének megakadályozására. A ráksejtek útjának "eltorlaszolásával" elvileg megoldható, hogy ne képződjenek áttétes tumorok. A Johns Hopkins Intézet kutatói felfedezték: egy sejten belüli "energiablokkoló" vegyület képes rá, hogy teljes mértékben elpusztítsa a nagyobb méretű májdaganatokat patkányok szervezetében. Hat hónappal, illetve majdnem egy évvel a kezelés után a patkányok továbbra is daganatmentesek. Brit kutatók tesztelték a méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó humán papillomavírus (HPV) elleni oltóanyagokat. A várhatóan évente sok ezer nő életét megmentő vakcinák forgalmazása akár három év múlva kezdetét veheti.

Gyorsított eljárásban engedélyeztek egy új gyógyszert a sclerosis multiplex kezelésére. A klinikai próbákat a világ 123 klinikai központjában végezték, és megállapították, hogy a kezelés hatására jelentősen (66 százalékkal) csökken a hanyatlási periódusok száma a betegeknél. Amerikai kutatók a belső fülben azonosították a hallás folyamatában kulcsszerepet játszó fehérjét. A felfedezés segíthet a süketség egyes típusainak gyógyításában. Évtizedek óta vizsgálják a kutatók, hogyan lesz a hangból az agy által értelmezhető idegi ingerület. Most a Harvard Medical School kutatócsoportja azt állítja, hogy ez a TRPA1 nevű fehérjének köszönhető, amely a belső fülben lévő szőrsejtek felszínén található. Amerikai kutatók olyan speciális mikroszkópot fejlesztettek ki, melynek segítségével megfigyelhetőek a sejtekben végbemenő folyamatok, beleértve azokat is, melyek az idegsejtek elfajulásával járó Huntington-kórra jellemzőek. Egy brüsszeli kórházban a világon először esett teherbe egy olyan nő, akinek szervezetébe korábban petefészekszövetet transzplantáltak. Világszerte számos vizsgálat folyik ezen a területen. Az új, számos szakember szerint áttörésnek számító eredmény reményt adhat azoknak a nőknek, akik gyermekszülés előtt terméketlenné válnak, például daganatos betegségnél alkalmazott terápia szövődményeként.

A 2004-es év élettani-orvosi Nobel-díját megosztva az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck kapták, a szaglórendszer felépítésének és működésének feltárásában elért úttörő eredményeikért.

2004. október 3-7. között Budapesten rendezték meg az I. Immunogenomikai Világkongresszust, amelyen a világ 44 országából érkező több száz vezető kutató és orvos résztvevő mellett a legnagyobb biotechnológiai és informatikai cégek is képviseltették magukat. Nem sokkal korábban az immunválasz szabályozásának egy fontos mechanizmusának felismeréséről közöltek tanulmányt a Debreceni Egyetem kutatói. Az immunsejtek átprogramozására alapuló felfedezés új utat nyithat az autoimmun betegségek terápiájában.