Tulassay Tivadar

2. A születési súly és a magas vérnyomás kialakulásáért felelős folyamatok

Az eddigi vizsgálatok számos tényezőt tártak fel, amelyek az alacsony születési súllyal járó vérnyomás-emelkedést magyarázhatják. Ezek közül a hormonális elmélet a leginkább elfogadott. Eszerint a magzati életben tartósan kialakuló stresszállapot (pl.: éhezés) átprogramozza a hypothalamus-agyalapi mirigy-mellékvese együttesének működését: sokkal aktívabbá válik. Azaz az alultápláltság miatt a magzatban több stresszhormon - kortizol - fog termelődni. A több kortizol ugyan átmenetileg hasznos a magzat számára, de hosszú távon káros hatásai vannak: csökken a kapilláris érhálózat, kisebb méretű és kevesebb szűrőtestecskét tartalmazó vesék fejlődnek ki stb. A stresszhormon-termelődés azonban, úgy tűnik, a megszületés után sem normalizálódik: az alacsony súllyal született újszülöttek, illetve saját eredményeink szerint a fiatal felnőttek és az idősek kortizolszintje magasabb a normál születési súlyúakénál.

Nemcsak a kortizol, de egy másik mellékvesében termelődő hormon, a DHEAS termelődése is megváltozik az alacsony súllyal. Nőkben magasabb DHEAS szintet mértünk, ami szintén emelheti az érrendszeri zavarok kockázatát.

11. ábra

vese

12. ábra

érhálózat

3. A születési súly és a cukorbetegség kapcsolata

Az 1990-es évek elején végzett kiterjedt vizsgálatok igazolták, hogy az alacsony születési súly nemcsak a koronária betegséggel és a magas vérnyomással, hanem az időskori cukorbetegség előfordulásával is összefüggést mutat. A legkisebb születési súlytól a legnagyobb súllyal születettekig az időskori diabétesz gyakorisága felére csökken. A cukorbetegség az egyik legfontosabb kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.

Animáció: Az alacsony születési súly és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolata (swf)