Vidor Ferenc

A városok világa

26. ábra

27. ábra

28. ábra

Hogy csak hármat említsek a legextrémebbek közül, gondoljanak a francia forradalom idejéből Etienne-Louis Boullée Newton-emlékműtervére (1728-99, 26. ábra) vagy az 1917-es orosz forradalom után született olyan futurista fantáziaművekre, mint Liszickij Felhővasaló-terve (27. ábra) vagy Tatlin III. Internacionálé-emlékműterve (28. ábra) a 20-as évek elejéről. Ezekben a példákban közös, hogy olyan méretbeli dimenziókban és léptékekben "gondolkodnak", ami megváltoztatja a tér szemléletét: láttuk, hogy míg az ősi város még valamely alapító esemény, például egy istenség megjelenésének helyéhez kötődött, a szent közép köré sűrűsödött, s így a város maga is a társadalmi emlékezet gyűjtőhelye és gyújtópontja volt, addig most megfordul az irány: a modern építészeti utópiák a kész hely kitágításának, a térbe való kiterjedés végtelenségének képzetén alapulnak (gondoljunk a sebességgel és a repüléssel kapcsolatos futurista fantáziákra, amelyek mind a hely meghatározottságától való szabadulás vágyáról tudósítanak).

Nem követhetjük itt végig a modern európai utópista építészet történetét - csak azt jegyezzük meg, hogy a modern építészet kevés példát ismer arra, hogy városokat minden előzmény, vagyis a hely hagyománya, s ennélfogva korlátozása nélkül, a puszta prérin hozzanak létre. (29. ábra)

29. ábra

30. ábra

31. ábra

Hogy valami nem stimmel ezekkel az ideális városokkal, azt a köréjük települő nyomornegyed, az ún. favella-övezet mutatja: a város nem szerves egység. (31. ábra)

Video: Brazília fővárosa, Brasilia (modemes és szélessávú változat, azonnal nézhető, stream forma)