Vidor Ferenc

A városok világa

Az Andrássy út megépültével épp az új évszázad első évében vetődött fel egy másik sugárút terve, amely a belső Erzsébetváros spekulációs céllal emelt és gyorsan lelakott rossz állapotú gangos-udvaros bérkaszárnyáin vágott volna keresztül. Több elképzelés is volt, az egyik szerint a Dob utcát szélesítették volna ki, egy másik viszont merőben új egyenes vonalat húzott volna a városháza középtengelyétől egészen a Damjanich utcáig. 1912-ben tervpályázatot hirdettek, 1914-ben megvolt a győztes - de a háború közbeszólt. Csak a 20-as évek végén merült fel újra az ötlet, 1930-ban nyilvános tervpályázatot írtak ki a Madách térre nyíló torkolatára, amelyet Árkay Aladár nyert meg. (32. ábra) A torkolat nagy diadalíve - persze modernizált módon - a babiloni Istár-kapu mintáját (33. ábra) követte, vagyis a város szakrális egységét hangsúlyozta. Megvásárolták Wälder Gyula tervét is (34. ábra).

32. ábra

33. ábra

34. ábra

Video: A Madách tér képe ma (modemes és szélessávú változat, azonnal nézhető, stream forma)

Az építtető városi testület, a Közmunka-tanács és a vállalkozásban résztvevő magántulajdonú ingatlantársaság azonban nem tudott megegyezni. A vége egy kompromisszum lett: 1937 és 1940 között az eredetileg tervezettnél jóval szűkebb terű, igénytelenebb, de mégis egységes tervezésű torzó épült meg Wälder tervei szerint - egy soha meg nem valósult sugárút torkolataként. A nagyszabású koncepción alapuló "rendezésből" a végén kis színpadi szkeccs, a monumentális nagyjátékfilmből kis filmetűd sikeredett.

A sugárút gondolata azóta is újra és újra előkerül, de ha csak az elmúlt évek olyan ügyeire gondolunk, mint a Nemzeti Színház vagy a négyes metró körüli huzavona, világos, hogy hiú ábránd gyors megoldásban reménykedni. Ez a példa is azt bizonyítja: a város tervezője csak akkor képes betölteni hivatását, ha vízióit reális előrelátással, a roppant sok együtt ható tényező és a leküzdendő akadályok számbavételével regulázza; ha nem tervet, hanem inkább - ahogy a meteorológusok mondják - prognózist készít. Mert az időjárás előrejelzéséhez is számtalan egzakt mérőeszköz, számítási módszer, statisztika áll a szakértő meteorológus rendelkezésére, a rutin és a tapasztalat mégis azt mondatja vele, hogy nem lehet soha kiszámítani, hogy mi történik majd valójában.