Vidor Ferenc

A városok világa

IV.b) Városrendezés: egy esettanulmány Budapestről

Tipikusabb következménye a modern utópiák fellépésének a városrendezés megszületése. Én szeretném ezt is, a színház- vagy filmrendezés mintájára, egyfajta művészetként értelmezni - kihasználva a magyar nyelv sajátosságát, hogy ugyanazzal a szóval - rendezés - jelöljük azokat a kreatív tevékenységeket, ahol a fantázia és a tehetség nem magányosan néz szembe anyagával, hanem végtelenül sokféle szempontot, adottságot, emberi összefüggést kell összhangba hoznia egymással.

Utópikus városok kiagyalásához elegendő a morális eltökéltség, a szárnyaló képzelet és kreatív művészi tehetség, a városrendezéshez azonban mindenekelőtt óriási hatalom és nagyon sok pénz szükséges. Gondoljuk meg, mennyi ember, jószág mozgatását, mennyi szervesen kialakult kapcsolat megbontását követeli meg egy városban, ha az építész úgy dönt: mindent el kell bontani, ami tervének útjában áll.

A modern Európa első városrendezői ezért az abszolút monarchák voltak, akik rendelkeztek a szükséges politikai, jogi-adminisztratív és persze gazdasági hatalommal, hogy keresztülerőltessék építészük terveit.

De mi a helyzet a modern társadalomban, ahol ilyen erőkoncentrációra se pénzügyileg, se politikailag nincs mód? Van-e módja a városrendezőnek, hogy bármit is keresztülvigyen újat teremtő elképzeléseiből, ha a társadalmi, politikai, gazdasági és személyes érdekek és szükségletek végtelenül sűrű hálóján keresztül, az adottságok, szokások és hagyományok tekintetbevételével kell érvényesítenie szándékait?

Egy konkrét budapesti példán szemléltetném röviden ezt a bonyolultságot. Mindannyian tudjuk, hogy a belvárosban régóta megoldatlan az új Városháza és a kiskörút, illetve a Madách tér környékének rendezése. Ahhoz, hogy a kiegyezés után megindulhasson Budapest voltaképpeni nagyvárossá alakításának folyamata, 1872-ben el kellett fogadni a város általános rendezési tervét - azt a "forgatókönyvet", amely kijelölte a majdani város térszerkezetének alapjait. Ekkor dőlt el, hogy a város - lényegében Bécs mintájára - a körgyűrűs-sugárutas elrendezés szerint épül majd át (lásd az animáción).