Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

VI. A rendszerváltoztató törvények három csoportja

Az alábbiakban a rendszerváltoztató törvények három nagy csoportját ismertetem.

I.
A kormányzati apparátus előkészítette és beterjesztette az Országgyűlés elé azokat a törvényjavaslatokat, amelyek még a NEKA megállapodás előtt születtek meg és rendszerváltoztató szerepet töltöttek be. Az 1989 első felében elfogadott törvények többsége ma is része a magyar jogrendszernek. Ilyenek az

• az egyesülési jogról szóló törvény (1989. évi II. tv.);
• a gyülekezési jogról szóló törvény (1989. évi III. tv.);
• a sztrájkról szóló törvény (1989. évi VII. tv.);
• a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény (1989. évi XIII. tv.);
• a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény (1989. évi XVII. tv.).

II.
A NEKA tárgyalások megindulása után - az ellenzéki pártok kérésére - további nagy jelentőségű törvényeket a kormány már nem terjesztett az Országgyűlés elé.

A NEKA "rendszerváltoztató sarkalatos törvényeit" - a kormány előterjesztése alapján - 1989. október 17. és 20. között fogadja el az Országgyűlés:

• az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt;
• az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt;
• a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényt;
• az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXIV. törvényt;
• a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi XXXV. törvényt.

Az 1985-ben megválasztott Országgyűlés legemlékezetesebb órái azok voltak, amikor az Országgyűlésben 1989. október 21-én bejelentették, hogy október 23-án Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mint ideiglenes köztársasági elnök fogja kikiáltani a Magyar Köztársaságot.

Video: A Köztársaság kikiáltása

Az Országgyűlés november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első 5 tagját, s az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén megkezdte működését. A következő 5 tagot az új választások után megalakult Országgyűlés választotta meg 1990 júniusában.

Az 1989 júniusában elfogadott népszavazási törvény alapján - támogató aláírások összegyűjtése után - kötelező népszavazást ír ki az Országgyűlés 1989. november 26-ára. Az első országos népszavazás (az ún. "négy igenes népszavazás") kérdései közül három - a Munkásőrség feloszlatása, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetése már megtörtént, az MSZMP vagyoni elszámoltatása pedig ekkorra már elkezdődött. Jelentősége már csak a köztársasági elnök választásának volt. A tét az volt, hogy az első köztársasági elnök megválasztására még a választások előtt - a tervek szerint az év végéig vagy januárban - kerüljön-e sor, és hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza-e? A szavazásra jogosultak 58 %-a vett részt a népszavazáson, és a résztvevők 50,07 %-a szavazott a parlamenti választások utáni elnökválasztásra.

A népszavazást kezdeményező SZDSZ-nek és Fidesznek a legfőbb célkitűzése az volt, hogy megakadályozzák az akkor nagy esélyes Pozsgay Imrének (az MSZP jelöltjének) a köztársasági elnökké választását. Ez a népszavazás tette országosan ismert párttá egyúttal az SZDSZ-t.