Vége az olcsó olaj korának

A sokak által emlegetett újabb nagy olajválság ugyan várhatóan nem a közeli jövőben következik be, de a szakértők és a tudósok többsége biztos benne, hogy az olajkészletek csökkenése és a termelési kapacitás jelentős bővíthetőségének hiánya hosszú távon tartósan magas olajárakat eredményez. Szakértők szerint attól még nem kell tartanunk, hogy néhány éven belül leállhatnak az olajkutak, de nem árt, ha rövidesen egyéb energiahordozók után nézünk.

Az olajipari szakértőkből, bankárokból, tudósokból álló szervezet, az ASPO (Association for the Study of Peak Oil) szerint a világ olajtermelése elérkezett, vagy a nagyon közeli jövőben elérkezik csúcsához, és a kitermelés már nem növelhető jelentős mértékben. A kitermelés 2003-ban nagyjából 3,6 milliárd tonna volt, hasonlóan a megelőző két évhez. A szervezet tagjai szerint ez azt jelenti, hogy véget ér az olcsó olaj időszaka, a mostani olajár-emelkedés pedig tulajdonképpen ennek a visszafordíthatatlan folyamatnak a kezdete.

Forrás: [origo]

Az ASPO véleménye szerint az egyik fő probléma az olaj árában keresendő. A szakértők szerint a jelenlegi olajárak túlságosan alacsonyak, és döntő fontosságú lenne a fekete arany valós "beárazása", ugyanis csak így válik lehetővé a kereslet pontos ellenőrzése. Az olaj valós értékének megállapítása azért is szükséges, mert így több idő áll rendelkezésre alternatív energiaforrások keresésére és az olajalapú gazdaságról a megújuló energiaforrásokat használó gazdaságra való áttérésre.

Az elmélet követői szerint a termelés csúcsra járatása utáni folyamatos termeléscsökkenés egyre növeli az olaj árát, amely akár a 182 dolláros hordónkénti árat is elérheti. Ennek hatása megjósolhatóan katasztrofális lenne, elsősorban a középrétegek számára. A legszegényebbekre - akik eddig is nehezen jutottak energiához -, illetve a leggazdagabbakra ugyanakkor nem gyakorolna érezhető hatást.

Az ASPO szakemberei úgy vélik, hogy a döntő változás nem akkor következik be, amikor az összes olajkút kiszárad, hanem amikor a termelést már nem lehet tovább bővíteni, és csökkenni kezd az olajellátás. Ennek lehetséges dátumát 2010-2015-re teszik a szakemberek, ekkor a maximális mennyiséget, a jelenlegi 75 millió helyett napi 90 millió hordót termelnek majd az országok. (A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ugyanakkor 120 millió hordó lesz a maximális kitermelés.) A 90 milliós termelés viszonylag hosszú ideig, 25-30 évig tartható, csak ezt követően következik be drasztikus változás. Egyesek szerint ez ráadásul nem átmeneti lesz, hanem egyetlen hirtelen, robbanásszerű eseményre lehet számítani.

Az ASPO véleményét támasztják alá Fodor Béla, a Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatója által közölt termelési adatok, amelyek szerint 1998 és 2002 között a világ olajtermelése gyakorlatilag stagnált. Az 1998-as termelési adatokat 100 százaléknak véve 1999-ben 98 százalék, 2000-ben 102 százalék, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban pedig egyaránt 101 százalék volt a világ kőolajtermelése. A becsült adatok szerint ez az érték lényegesen nem változik az idei évben sem. A szakértő szerint bizonyosnak tekinthető, hogy az elkövetkező években nem nő számottevően a termelés, ugyanakkor a meglévő és a "megkutatásra" váró kőolajkészletek mennyisége miatt drasztikus csökkenésre sem lehet számítani, kivéve természetesen a politikai okokat.