Görömbei András

A magyar népi irodalom

Tamási Áron novellái, regényei és játékai a székely világot rajzolták rá a magyar irodalom térképére. Ábel a magyar irodalmi mítosznak éppoly maradandó alakja, mint János vitéz vagy Toldi Miklós. Benne a székelység értelmessége, kedélye és szomorúsága kapott feledhetetlen művészi alakot. Az Ábel-trilógia három kötete a szegény székelység három képtelen választási lehetőségét mutatja meg, a rengeteget, a várost és a kivándorlást. Ábel élettörténetében a létminimumért való küzdelem társul a létezés értelmének keresésével. A szabadságot jelképező zászlót kitűzi a Hargitán egy magas fenyőfa tetejére. A fenyőfáról lefelé jöttében pedig levagdossa az ágakat, nehogy valaki levehesse onnan a szabadság lobogóját. Később, Amerikában a nagy kérdésre, hogy mi célra vagyunk a világon, megtalálja a számára legfontosabb választ: hogy valahol otthon legyünk benne. Ez az otthonkereső szándék emeli Ábelnek a székely sorshoz kötött jellemét és történetét egyetemes jelentésűvé.

Videó: Részlet az Ábel a rengetegben-ből

Kodolányi János naturalisztikus korai novellái a dunántúli parasztság erkölcsi és szociális állapotáról adtak megdöbbentő képet. Példázatérvényű történelmi regényei a magyar középkort keltették életre, nagyformátumú mítoszregényei pedig mély transzcendens érzékenységét mutatják meg.

Veres Péternek a tények drámaiságával ható, tárgyi pontosságra törekvő, szociográfiai jellegű, "sültrealista" novellái és regényei az alföldi "ridegparasztság" életét örökítették meg szociológiai és néprajzi érvénnyel.

Szabó Pál novelláiban és regényeiben a paraszti élet szenvedését, nyomorúságát is a létezés öröme és szépsége hatja át.

Videó:Részlet a Szabó Pál regénye alapján készült Talpalatnyi föld című filmből

Szabó Zoltán szociográfiai munkásságának az a meggyőződés volt az ösztönzője, hogy az ország szociális anatómiájának ismerete nélkül minden politikai elgondolás kuruzslásszámba megy. Cselekvő patriotizmusának klasszikus értékű dokumentuma a Szerelmes földrajz című könyve, melyben a magyar irodalom segítségével szellemi hazát rajzol a magyar tájak fölé.

A népi irodalom legjobbjainak a szépirodalmi munkássága azt is dokumentálja, hogy a népi irodalom nem esztétikai kategória, hanem eszmei. Esztétikai jegyekkel a népi irodalom legjobbjainak a művei nem különíthetők el a nemzeti irodalmon belül. Maguk sem törekedtek elkülönülésre, hiszen éppen az volt a céljuk, hogy a magyar nemzeti irodalmat a magyarság önismeretének forrásává tegyék.