Így készül a kormány a terrorhelyzetre
2016. március 24. 10:02
32 ember halt meg a keddi brüsszeli merényletsorozatban. A belga főváros órákon át rettegett.
Először reggel 8 körül a nemzetközi repülőtéren robbantottak az öngyilkos merénylők, majd, és talán nem véletlenül ekkor, 9 óra 11 perckor az uniós negyed közepén lévő Maalbeek metróállomáson is történt egy támadás.
A brüsszeli terrortámadás-sorozat miatt Magyarországon ideiglenesen elrendelték a terrorkészültség kettes, magas fokozatát.
Eddig a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre bevezetett négyszintű skálán a második legenyhébb, a hármas fokozat volt érvényben.
Mint arról az Origo beszámolt, a terrorkészültség megemelése után katonai rendészek és a Terrorelhárítási Központ fegyveresei jelentek meg az utcákon.
Minden biztonsági intézkedést fenntart vagy egy fokozattal megemel Magyarország a határokon – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az operatív törzs ülése után szerda reggel.
Mint arról az Origo is beszámolt, fenntartják a kettes terrorfokozatot és a Terrorelhárítási Központ teljes riadóját,
fokozott rendőri készültséget rendeltek el Magyarország egész területére,
valamint továbbra is érvényben tartják a migrációs válsághelyzetet.
A kormányfő továbbá utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a szerdai kormányülésre minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban politikai viták miatt megrekedt; ilyen például az alkotmánymódosítás.
A terrorizmus elleni hatékony fellépés érdekében hozott kormánydöntéseket ismerteti perceken belül Pintér Sándor belügy- és Simicskó István honvédelmi miniszter, valamint Kovács Zoltán kormányszóvivő a Parlamentben.
A 10 órára meghirdetett sajtótájékoztató csúszik, egyelőre üres a pulpitus.
Kezdődik a sajtótájékoztató, megérkeztek a miniszterek és a kormányszóvivő, hogy a szerdai kormányülésen hozott intézkedésekről tájékoztatást adjanak.
Pintér Sándor azzal kezdte, hogy részvétet nyilvánított a Brüsszelben elhunyt 32 áldozat hozzátartozóinak, a sebesülteknek pedig gyors felépülést kívánt.
Két magyar diplomata is a sérültek között van - emlékeztetett Pintér.
A brüsszeli események eldöntötték azt a vitát, hogy nőtt-e a terrorfenyegetettség, és az is egyértelmű, hogy az eseményeknek van közük a bevándorlási hullámhoz - mondta a belügyminiszter.
Az Europol 5-6000 személyt tart nyilván, aki terrorcselekményekkel összefüggésbe hozhatók - figyelmeztetett a belügyminiszter, aki szerint a német hatóságok szerint 100-ból egy ember potenciális merényletrésztvevő is lehet.
A rendőrség és a honvédség alakulatait is bevonjuk a határőrizetbe - ismertette Pintér, aki szerint fokozni kell a biztonsági intézkedéseket is.
Ennek érdekében terrorizmus elleni komplex intézkedéscsomagot fogadott el - mondta.
A kormánydöntés alapján egy terroreseményeket elemző intézetet hoznak létre.
Bírói engedélyhez kötötten, de egy készülő törvény alapján lehetőség lesz a jelenleg még titkosított adatátviteli formák hatóságok általi dekódolására - sorolta Pintér.
Arra is lehetőséget kell teremteni jogszabályi úton - folytatta a belügyminiszter -, hogy a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek, szervezetek esetében a hatóságoknak legyen joguk a pénzmozgásokat ellenőrizni, vagyis a hatóságok belenéznének a bankszámlákba.
Az Igazságügyi Minisztérium megkapta a kormány javaslatait, és a húsvéti ünnepek alatt előkészítik a szükséges törvénymódosításokat, melyekről ötpárti egyeztetést készít elő a Belügyminisztérium, hiszen Pintér szerint több kétharmados törvényt is érintenek a tervezett intézkedések.
A biztonság olyan, mint a levegő - mondta Pintér Sándor, aki szerint ha van, az fel sem tűnik, de nélküle nem lehet élni.
Simicskó István honvédelmi miniszter szerint hibrid hadviselés folyik, erre pedig Magyarországnak is fel kell készülnie.
Az a helyes, ha az ilyen terrortámadásokat komolyan vesszük, és megtesszük a szükséges válaszlépéseket, akár jogi, akár technikai téren - mondta a honvédelmi miniszter.
Simicskó István szerint ha szükség van rá, a honvédséget is be kell vetni, de ennek jelenleg törvényi akadálya van. Szerinte az ellenzéki pártok újraértékelik a helyzetet, és remélhetőleg felhatalmazást adnak a szükséges alaptörvény-módosításra.
Simicskó István jelezte: nem örül, de igazuk lett, amikor a veszélyre és az alaptörvény-módosítások szükségességére figyelmeztettek.
A kettes fokozatú terrorkészültség ellenére is előfordulhatnak közönséges bűncselekmények, mint például a fővárosi Blaha Lujza téren történt bankrablás, de Pintér Sándor szerint biztosan elfogják a tettest. Kérdésre válaszolva a miniszter jelezte: a terrorfokozat emelése nem jelenti azt, hogy megszűnik egy csapásra a bűnözés Magyarországon.
A magyar hatóságok is beépítik a saját elhárítási rendszerükbe azokat az adatokat, melyeket a külföldi szolgálatoktól kapnak, és emellett a most tervezett intézkedések arra is irányulnak, hogy a legmodernebb technikával szereljék fel a hatóságokat. "Nyugodtak lehetünk, de tartsuk szárazon a puskaport" - mondta Pintér.
Egyértelmű szabályozás kell, a jogszabályi környezettel is üzenne a kormány a terroristáknak - mondta Simicskó István. A honvédelmi miniszter kérdésre válaszolva megjegyezte: a honvédség bevetését a jogszabályok egyelőre nem engedik, de éppen ezeket a korlátozott lehetőségeket szeretnék bővíteni. Nem a magyar emberek ellen, hanem az ő biztonságuk érdekében" - tette hozzá.
Pintér Sándor szerint területileg jól körülhatárolhatóak a terroresemények, így az a cél, hogy az életmentés és a hatóságok hatékonysága érdekében az információáramlásnál a mobilhálózatokon elsőbbséget kell nekik élvezniük, ennek technikai feltételeit szeretnék megteremteni - mondta Pintér.
A nemzetbiztonsági, a rendőrségi törvényre és a büntető törvénykönyvre is vonatkoznának a kormány módosító javaslatai az alaptörvény mellett - mondta Pintér Sándor, aki az utóbbi kapcsán megjegyezte: nem erőből akarja átnyomni a kormány az alaptörvény-módosítást, hanem konszenzusos megoldásra törekszik a parlamenti pártokkal közösen.
Az osztrák rendőrségnek vannak információi arról, hogy a terroristák hol és merre jártak, a magyar hatóságok pedig vizsgálják, hogy az érintett személyek közül kik, milyen formában és miért jártak Magyarországon - mondta kérdésre válaszolva Pintér Sándor.
Mi lesz, ha nem lesz konszenzus a szükséges kétharmados törvénymódosításokról? - kérdezték a minisztereket, akik szerint azért kezdeményeztek egyeztetést, hogy konszenzusra jussanak, és remélik, hogy az ellenzéki pártok is megértik a javaslatok szükségességét. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az elmúlt fél év eseményeinek tükrében az ellenzéknek van mit átgondolnia".
A bankszámlákra való betekintésre eddig is volt mód, de csak utólagos információáramlást tett lehetővé - magyarázta Pintér Sándor, aki szerint az új javaslat szerint egy folyamatos kontrollt tudnának biztosítani a hatóságok az érintett számlákon lévő pénzmozgások felett.
A fő irány nem téveszthető el az alkotmánymódosításnál, ez pedig az, hogy a honvédség segíthesse a magyar emberek biztonságának megőrzését - magyarázta Simicskó István, aki szerint azoknak, akik ezt az alkotmánymódosítást eddig nem támogatták, a brüsszeli események tükrében át kell gondolniuk a hozzáállásukat.
Melyik az a kormány, amelyik a tervezett, mondjuk, 30 szabadságjogi korlátozás közül többet alkalmaz annál, amire szükség van? - vetette fel Simicskó István arra reagálva, hogy az év elejei egyeztetéseken az ellenzéki képviselők egy része azt kifogásolta, hogy a kormány alkotmánymódosítási tervezete alapján a kabinet 30 ponton korlátozhatja az emberek és az ország életét.
Simicskó arra a kérdésre, hogy a 30 pontból engedne-e a kormány annak érdekében, hogy az ellenzék támogatását megnyerjék, azt válaszolta, minden értelmes javaslatra nyitottak az egyeztetéseken.
Ha a brüsszeli eseményekről többet tudunk, és látjuk, hogy van-e az eseményeknek folytatása, akkor döntünk majd arról, hogy a kettes fokozatú terrorkészültséget fenntartjuk-e, és ha igen, meddig.
Tiszteletben tartjuk Áder János döntését, és a parlament törvényalkotási bizottsága a leghamarabb összeül, hogy elemezze a helyzetet - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő arra a felvetésre, hogy a köztársasági elnök csütörtökön visszaküldte a parlamentnek a nokról szóló jogszabályt.
Mint arról az Origo is beszámolt, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt Áder János. A jogszabályt egy hete fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára.
Áder János visszaküldő levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban részt vevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli,
a működés szigorú hatósági felügyelete mellett.
Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.
Véget ért a belügy- és honvédelmi miniszter, valamint a kormányszóvivő tájékoztatója.