Nem kér elviselhetetlen áldozatot Gyurcsány

A következő két év nem lesz túl rózsás az emberek számára, de a ciklus második felében felvirágozhat az ország - tömören így foglalható össze a kormányprogram, amely azt az ambiciózus célt is megfogalmazza, hogy Magyarország minél rövidebb idő alatt élre törjön Európában a jólétet tekintve is. Sok konkrétum nem derül ki a hamarosan megalakuló kormány terveiről, de egyebek mellett hivatalossá vált a tandíj egy formájának bevezetése. A 2010-es euróról már nem esik szó. Olvassa el az [origo] összefoglalóját a kormányprogramról!

A kormányprogram oktatásról szóló fejezete azt ígéri, hogy 2013-ig minden korábbinál nagyobb iskolafelújítás kezdődik meg, ennek részeként 1000 iskolát korszerűsítenek és 300 továbbit pedig teljesen felújítanak. Korszerűsítik az iskolák fűtési és világítási rendszerét, valamint új tornatermeket és tanuszodákat építenek.

A dokumentum szerint felülvizsgálják a pedagógusok foglalkoztatásának szabályait, ezen belül a kötelező óraszámokat és a tanórán kívüli tevékenységeket. Mindez azt jelentheti, hogy megemelik a tanárok kötelező óraszámát, a korábban kiszivárgott elképzelések szerint a jelenlegi heti húszról fokozatosan huszonnégy órára. Ez pedig értelemszerűen elbocsátásokhoz vezet. A tervek között szerepel az is, hogy a tanárok a fizetés egy részét az elvégzett munka minősége alapján kapnák meg.

A kormány elképzelései szerint a kistelepüléseken megőrzik az általános iskolák alsó tagozatait. A diákok közlekedését pedig a kormány iskolabuszokkal segítené. Az MSZP és az SZDSZ oktatási programja ezen a ponton tért el a leginkább: a szocialisták nem támogatták az óvoda- és iskolabezárásokat, az SZDSZ ezzel szemben úgy vélte, hogy a gyerek- vagy pedagógushiánnyal küszködő iskolákat fel kell számolni.

Az oktatási program része, hogy ne különböztessék meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Célként szerepel az is, hogy a fogyatékkal élő gyermekek kortársaikkal közösen tanulhassanak. A kormány megőrizi az évfolyamismétlést korlátozó intézkedéseket is, vagyis továbbra is tilos buktatni az alsó tagozatos osztályokban.

Szakmunkások, egyetemisták

A kormány nagyobb hangsúlyt helyez a szakképzésre, ennek keretében a következő években bővítik a szakképző központok számát. Átalakítják szakképzés finanszírozási rendszerét: vagyis a tanulók elhelyezkedési arányai alapján differenciálják az intézmények támogatását, illetve kiemelten támogatják majd a hiányszakmákra képző intézményeket. Minderre azért van szükség, mivel az elmúlt 15 évben, a szakiskolákba járók aránya 90 ezer fővel csökkent, vagyis egyre kevesebben tanulnak jelenleg szakmát.

A kormány a felsőoktatásban tandíjat nem vetne ki, tervezi azonban az államilag támogatott szakokon tanulóknál az utólagos képzési hozzájárulást. A rendszer lényege az lenne, hogy a hallgatókkal munkába állás után fizettetik vissza a képzési költségeket. A kormányprogram erről részleteket nem tartalmaz, de a törlesztés valószínűleg a diákhitelhez hasonlóan történne, a korábban kiszivárgott elképzelések szerint a dolgozó diplomások jövedelmének négy-hat százalékát vonnák le, de csak akkor, ha évi jövedelmük eléri az aktuális havi minimálbér 40-60-szorosát.