Kornai János

Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása - Sikerek és csalódások

II. 4. Gyorsító tényezők

Mi tette lehetővé az átalakulás - világtörténelmi léptékkel mérve - rendkívül nagy sebességét? Itt, ebben a rövid előadásban csak négy tényezőt emelek ki.

(i) Sok emberben ösztönösen él a tehetség és hajlandóság a vállalkozásra és a gazdasági kezdeményezésre. Ezek kibontakozását a történelem prekapitalista évszázadaiban sokféle körülmény nehezítette, s ezek az akadályok fokozatosan hárultak el, és már csak ezért is lassan és fokozatosan nyert teret a szabad vállalkozás. A kommunista korszakban sokféle bürokratikus és ideológiai akadály állt a gazdasági kezdeményezés útjában. Most viszont, a nagy átalakulás keretében hirtelen omlottak le az akadályok Szinte robbanásszerűen tört elő a lappangó üzleti tehetség, kezdeményezés és vállalkozói készség.

(ii) Más nagy átalakulásokkal szemben erős ellenállást tanúsítottak az ancien régime, a régi rend urai és haszonélvezői. Most Közép-Kelet-Európában nem igen tapasztalhattunk ellenállást. A régi nómenklatúra nem az új renddel szembefordulást választotta, hanem igyekezett abba beépülni.

(iii) Az átalakulás gyorsaságának legfontosabb magyarázatát a közép-kelet-európai országokat körülvevő külvilág hatásában találhatjuk meg. A "külvilág" szót a legszélesebben értelmezzük; sokféle külső hatást sorolunk ide.

Az egyik hatás a külföldi minta átvétele. A vállalati menedzsment és a bankrendszer működési formáitól a politikai intézményekig, a média programjától a hirdetésekig, az oktatás szervezetétől a tudomány és a művészetek finanszírozásáig nincsen olyan területe a társadalmi tevékenységnek, ahol ne követték volna a külföldi mintát.

Rendkívül nagy hatást gyakoroltak a külföldi befektetők. Nemcsak tőkét hoztak, hanem - a technikai know-how-n túlmenően - annak ismeretét, hogy hogyan kell vállalatot vezetni, milyen jogrendre és magatartási normákra van szükség egy kapitalista gazdaság működtetéséhez.

A vizsgált nyolc ország tagja lett fontos - a Nyugat által vezérelt - nemzetközi szervezeteknek, a NATO-nak, az OECD-nek, a WTO-nak, aktívabb lett a kapcsolat az IMF-fel és a Világbankkal. A tagságok sorozatát betetőzte az Európai Unióba való belépés. Az, amit brüsszeli nyelven "harmonizációnak" neveznek, az nem csak a jogszabályokban ment végbe. Közép-Kelet-Európa minden téren mind inkább hasonulni igyekezett a nyugati példához. Elsősorban belső hajtóerők késztettek erre az alkalmazkodásra. Megállja a helyét az 5. karakterisztikum; nem volt idegen katonai megszállás. Ám nem érdemes tagadni, sokféle változást külső nyomás kényszerített ki.

(iv) Az átalakulást felgyorsította a modern technika. Gondoljuk el, milyen csigalassúsággal terjedtek el a történelmi cselekményeket erjesztő hírek évszázadokkal ezelőtt - és milyen villámsebességgel terjednek ma, a televízió, az email, az internet, a mobiltelefonok korában. Minden változás felgyorsult.