Kovács Ferenc

Meddig és mit bányásszunk?

VI. A jövő fejlődési lehetőségei

16. ábra

A technikai fejlődés lehetőségeire, várható eredményeire most egyetlen példát szeretnék említeni. A 16. ábra a szénerőművek termikus hatásfokának adatait mutatja; az oroszországi, a kínai, a német és a jelenlegi világátlagot, továbbá a 2030-ra elvárt átlagot.

A szénerőművek hatásfokának növelése céljából jelenleg német-amerikai kooperációban folynak kutatások 1 milliárd USD költségvetéssel. A vizsgálatok a szén zárt térben történő elgázosításával kapcsolatosak, és arra irányulnak, hogy nagy nyomás és magas hőmérséklet mellett (1300-1500 ^oC) váljék lehetővé a gázturbinás villamosenergia-termelés.

A kutatások fő célja az, hogy a jelenlegi 32-35 %-os átlagos termikus hatásfokkal szemben 46-60 %-os hatásfok legyen elérhető. Másrészt célkitűzés az is, hogy a keletkező CO₂-ot földalatti üregekbe nyomják vissza.

A primer energiahordozók jövőbeli arányainak alakulását/kialakítását jelentős mértékben meghatározza az is, hogy az egyes energiahordozó-féleségek milyen módon, illetve milyen mértékben szállíthatók vagy tárolhatók. Ezek a tulajdonságok a gyakorlati hasznosítás szempontjából döntő tényezők.

A technikai fejlődés elvi lehetőségei között mindenképpen említeni kell a fúziós energiát, a szabályozott termonukleáris fúzióval történő villamosenergia-termelést. Az eljárás lényege - a maghasadáson alapuló atomenergia-termeléssel ellentétben - az, hogy könnyű atommagokat (hidrogén izotópok, deutérium, trícium) olvasztanak össze plazmaállapotban, s e folyamat során energia szabadul fel. A plazmaállapot hőmérséklet- és nyomásparaméterei ma még nem állíthatók elő. A tízmilliárd eurós kísérleti program (ITER tokamak kísérleti reaktor) a tervek szerint 2005-ben indul, a fizikusok szerint a magfúziós erőmű 2050 környékén termelhet energiát. Ez tehát a nagyon távoli jövő lehetősége. (A. Alekszandrov, a SZUTA alelnöke az 1980-as évek közepén még úgy vélte, hogy van rá remény, hogy a fúziós energiatermelés 2020-ig megvalósul.)

Az ásványi nyersanyagtermelés új lehetőségei

A klasszikus bányászati technológiák mellett a környezeti rehabilitációs célt is szolgáló eljárások is alkalmasak gazdaságos kitermelésre.

A szénbányászati meddőhányók feldolgozása évtizedek óta magyar szabadalom (HALDEX) alapján történik. A meddőhányók anyagának komplex hasznosítása valósul meg:

• a kinyerhető szén mennyisége 10-15 %
  a meddő anyagából ipari nyersanyagként hasznosítható anyagok:
• cementgyári (agyag, márga) ~ 10 %
• téglagyári agyag ~ 6 %
• betonadalék ~ 3 %
• bányabeli tömedékanyag ~ 70 %

Az eljárás során a környezeti rehabilitáció csaknem teljes.

A vasércbányászati meddőhányókból a vasérc hordozókőzetétől függően (karbonátos, oxidos) agyag, homok (kvarc), homokkő, mészkő (kalcit), barit stb. ásványok választhatók el.

A vaskohászati salakhányókból általában 10 % vasanyag nyerhető ki.