Kovács Ferenc

Meddig és mit bányásszunk?

A vízierőművek jelentősége 4-5 országban determináló, további 3-4 országban is jelentős. A természeti adottságok szerepe - mint már említettem - ezen a területen alapvetően meghatározó (12. ábra).

A megújuló források aránya átlagosan 0,3 % , Dánia kivételével szerepük abszolút mértékben jelentéktelen (13. ábra).

Az utóbbi években társadalmi mozgalmak célpontjává vált a meg nem újuló erőforrások, a fosszilis energiahordozók - különösen a szén - szerepe. (A heves kirohanások, melyek szerint a CO₂ fokozza az üvegházhatást, globális felmelegedést eredményez, elsősorban a szén ellen irányulnak, pedig a szénhidrogének elégetése során is CO₂ képződik, és kisebb mértékben CO is.)

12. ábra

13. ábra

14. ábra

A 14. ábrán látható táblázat adatai szerint az OECD országok kétharmadában a fosszilis energiahordozók szerepe meghatározó a villamosenergia-termelésben.

Külön érdekes az a táblázat, mely a bányászati nyersanyagok (szén, olaj, gáz, uránérc) arányát mutatja a villamosenergia-termelésben (15. ábra).

15. ábra

Ez tehát a mai vagy a tegnapi (2000. évi) helyzet. A kérdés természetesen az, hogy mit hoz a holnap, és ez nem is könnyű kérdés.

Álljon itt egy kínai mondás: A jóslás nagyon kockázatos dolog, különösen, ha a jövőre vonatkozik!

A jövő kérdései a következők:

• Meddig tartanak készleteink?
• Milyen műszaki-technikai fejlesztések várhatók?
• Valójában milyen környezeti hatások jelentkeznek?
• Hosszabb távon milyen energiahordozók lesznek a meghatározók?

Az ásványi nyersanyagokkal való ellátottság jellemzésére azt adom meg, hogy az eddig megkutatott készletek - az 1999. évi termelés évi 2 %-al való növekedése mellett - hány évig fedezik az igényeket. (Lásd az 1. táblázatot!) A fő energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) 30-40-80 éves készletei azt igazolják, hogy az ellátottság hosszú távra is biztosított. Nem indokolt tehát az a félelem, hogy belátható időn belül kimerülnek ezek az energiahordozók.

Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a földtani kutatás módszereinek fejlődése, az új területek megkutatása az utóbbi évtizedekben a termelési mennyiségeket meghaladó készleteket produkált. Úgy gondolom, hogy az ésszerű takarékosságon túlmenő "spórolás" egyáltalán nem indokolt, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberiség minden időben megoldást talált az aktuális gondokra. Más kérdés természetesen, hogy akkor miért fáznak és éheznek a világon - horribile dictu a gazdag országokban és hazánkban is jelentős számban - embermilliók!