Kovács Ferenc

Meddig és mit bányásszunk?

IV. A világ bányászati iparágának termelési adatai, a változás jellemzői

A világ ásványi nyersanyagkészleteit mutatja a következő táblázat (1. táblázat) :

Ásványfajta	Év
Szén	84
Bauxit	81
Vas	65
Földgáz	41
Kőolaj	31
Nikkel	30
Ón	28
Réz	22
Cink	20
Ólom	17
Ezüst	15

Több vonatkozásban csak becsült adatok állnak rendelkezésre. Egyes területeken a földtani megkutatottság még korántsem tekinthető "teljesnek", ilyen például Afrika, Dél-Amerika, Kína, India, Indonézia, illetve a tengerek alatti ásványkincsek. Más vonatkozásban viszont az adatok nem publikusak, ez jellemzi például a volt Szovjetuniót, Kínát, egyes arab országokat, korábban az uránércek, hasadóanyagok készleteit.

Ezért néhány főbb ásványféleség esetén azt mutatom be, hogy a világstatisztika szerint a jelenlegi kitermelhető készletek évi 2 %-os termelésnövekedés mellett hány évre biztosítanak ellátottságot. A táblázat adatai szerint egy-két nemzedék ellátottsága is biztosított, ha egyáltalán megmarad az igény az adott ásványféleségre.

A táblázat adatainál fontosabb azonban az a több évtizedes (évszázados) tapasztalat, hogy általában a földtani kutatás (aminek módszerei is jelentősen fejlődnek) minimálisan annyi készletet tár fel, mint amennyit a bányászat kitermel. Nem is beszélve az új, "szűz" területek megkutatásáról (pl. hazánkban ötven évvel ezelőtt nem volt megkutatva a 6 milliárd tonna lignit).

Az alapvető kérdés nem az, hogy az ásványvagyon, illetve az egyes ásványféleség-készletek mekkorák, meddig elegendőek, hanem az, hogy a felhasználás mikor, hol, milyen igényt támaszt, és az adott igény honnan és milyen gazdaságossággal elégíthető ki (pl. a dél-afrikai szén a francia, holland, német kikötőkben fele-harmadannyiba kerül, mint az adott országban felmerülő (felmerült) termelési költség).