Kovács Ilona

Mennyi ész kell a látáshoz?

II. A látás funkcióinak fejlődése

Egy másik érdekes metafora szerint a percepció olyasmi, mint az időjárásjelzés. Vagyis a környezet fizikai dimenziói közül ad egy az élőlény számára fontos válogatást, s e dimenziókon belül méréséket végez a paraméterek változásaival kapcsolatban. Ezt illusztrálja az időjárásjelző kő tréfája (animáció). Amikor kövünk nedves, akkor esik, ha száraz, akkor pedig nem esik. Amennyiben látjuk az árnyékot, biztosan süt a nap. Előfordulhat, hogy nem látszik a kő, ebben az esetben talán köd van. Ha dülöngél a kő, szélre, ha pedig már ugrabugrál, akkor földrengésre kell következtessünk. Egy biztos, ha a kő eltűnik, akkor tornádó van. Ez a metafora is szép, és van benne igazság, hiszen az érzékelés egy kicsit valóban következtetések sorozatából is áll. Ismét van azonban egy kis probléma: az időjárásjelző kő pusztán jelez és nem előre jelez! (Mondjuk ezt néha az időjárás-jelentésre is.) Az előrejelzés nyilván többet kíván, mint pusztán lokális állapot-megfigyeléseket. Az előrejelzéshez szükség van előzetes tudásra, mintázat-felismerésre, értelmezésre, döntésre. Lehetséges, hogy a percepció is előre jelző, s képes mindezekre?

Animáció: Az időjárásjelző kő

Miért érdekes számunkra az előrejelzés, jóslás aspektusa? Ugye, ha az időjárás-jelentés szerint esni fog, akkor viszünk magunkkal ernyőt (pontosabban eldönthetjük, hogy akarunk-e vinni vagy sem). Vagyis jobban tudunk alkalmazkodni a környezet változásaihoz. Ugyanígy van ez az érzékeléssel is. Tulajdonképp nyelvünk azt is kifejezi, hogy mely érzékszervünk a legalkalmasabb az előrejelzésre: előrelátóak, s nem előrehallóak vagy előreszaglóak vagyunk.

2. ábra

Akadnak olyan lények, mint például a szépséges, ősi lábasfejű, a nautilusz vagy csigaházas polip ma is élő változata (3. ábra). A nautilusz szeménél egyszerűbbet nem is nagyon lehet elképzelni, s bár ez a kezdetleges szem igen rossz felbontású képet tud csak létrehozni, mégis hasznos az állat számára. Mozgása sem túl összetett, a héjában lévő levegő mennyiségét szabályozva lebegési magasságát, s a víz kipréselésével mozgásirányát tudja befolyásolni. Ha a nautiluszt egy forgó hengerbe helyezzük (4. ábra), elkezd körbe-körbe úszkálni. Ezzel tulajdonképp stabilizálja magát a környezetéhez képest. Gondoljunk bele, a korallzátony nem szokott elúszni, de a nautiluszt arrébb viheti egy áramlat. A sodródás megváltoztatja a vizuális ingert, s erre a jelre az állat úszni kezd, hogy visszatérjen eredeti helyére. Ez már több, mint amit a paradicsom tud, de azért nem túl sok.

3. ábra

4. ábra

5. ábra

A legnagyobb evolúciós nyomás az egyre jobb szem, egyre jobb téri felbontóképesség, egyre jobb látás s ezzel együtt az egyre koordináltabb mozgás irányába azonban a táplálékszerzés zsákmányszerző, ragadozó formája. A ragadozók közt a macskaféléknek (6. ábra) van a legjobb sztereólátásuk, ami nagyban hozzájárul vadásztudományukhoz. Ennek a képességnek azonban megvan az ára. A macskaféléknek, csakúgy mint nekünk, meglehetősen beszűkült látótere van. Csak szemmozgás vagy fejmozgás révén tudnak a kétoldalt történő dolgokról tájékozódni. A ragadozók pontos távolságbecsléssel tudnak lecsapni zsákmányukra, illetve a pontos háromdimenziós forma érzékelése révén tudják a kamuflázs különböző természetes változatait leküzdeni. Az elöl elhelyezkedő szemek látóterének nagybani átfedése hozza létre a két szemmel való mélységlátás, a sztereólátás lehetőségét. Ha azonban belegondolunk, a zsákmánynak inkább kétoldalt helyezkednek el a szemei (7. ábra), ami szélesebb látóteret biztosít a közeledő ragadozó észrevételéhez, de nem teszi lehetővé a sztereólátást.

6. ábra

7. ábra

Az eddig felsorolt, kiragadott példák révén talán sikerült megragadni a legfontosabb látás által közvetített funkciókat (animáció). A testhelyzet stabilizálása, a menekülés, a zsákmányszerzés funkciói tán a legfontosabbak, de persze szerepe van a látásnak az egyszerűbb élelemszerzés, navigáció s a párválasztás esetén is.

Animáció: A látás funkcióváltozásai

Az emberi látás nem feltétlenül múlja felül a fenti példákat egyes jellemzőiket tekintve, de talán a legfokozottabb alkalmazkodóképességet, tanulási képességet mutatja. Az újszülött látórendszere még igen éretlen, s beletelik egy-két évbe, mire a felnőttéhez hasonló kontrasztérzékenységgel és felbontóképességgel rendelkezik (animáció). Bizonyos aspektusai a látásnak, például a bonyolultabb téri összefüggések felismerésének felnőtt szintű képessége pedig akár egy évtizedbe is beletelhet, mire éretté válnak.

Animáció: A csecsemő látása

Az evolúció során egyre jobb szemek s egyre jobb látás jött létre, egyre bonyolultabb agy (itt utalnék Hámori József előadására), s az organizmus ezzel jobban tudott alkalmazkodni a környezetéhez. Az emberi látás alkalmazkodóképességét a tanulás és a tudás fokozza. De mit is tanul az ember, amikor látni tanul? Jobban, illetve másként látni, vagy jobban, illetve másként cselekedni?