Ezt esszük nap mint nap: ételnek látszó vegyszerek

A 21. sz. embere számára a természetes táplálkozás már csak valamilyen homályos és megfoghatatlan jelenség, amikor felmenőink még valódi kenyeret ettek, legelőkön nevelt állatok húsát fogyasztották és friss tejet ittak. Barcza Zsuzsanna dietetikust kérdeztük arról, miből áll az, amit nap mint nap megeszünk, és ezek hogyan hatnak az egészségünkre.

"Napjainkban a szervezetbe bevitt tápanyagok meghatározó része feldolgozott élelmiszer, vagyis olyan táplálék, amelynek természetes tulajdonságait (ízét, állagát, illatát, élettartamát) valamilyen élelmiszertechnológiai eljárás során megváltoztatták" - mondta el Barcza Zsuzsanna. "A cél természetesen a termék piaci értékének növelése, hiszen, ha semmi más nem történik a természetes alapanyaggal, csak annyi, hogy az eltarthatósága idejét kitolják, akkor máris hosszabb ideig kínálhatják eladásra a tartós kenyeret, mint azt, amely valójában csak sütése napján igazán ízletes. Vagyis hosszabb ideig piacképes a termék."

Veszélyfaktorok a feldolgozás miatt

Néhány élelmiszeripari technológia önmagában nem veszélyes, ilyen lehet a hőkezelés, a fagyasztás, vagy amikor természetes alapanyagokkal konzerválunk (cukor, méz, alkohol). Ezek az eljárások, ha meg is változtatják a nyers élelmiszerek alaptulajdonságait és esetleg azok veszítenek tápértékükből vagy vitamintartalmukból, még nem veszélyeztetik a fogyasztó egészségét.

Egészen más persze a helyzet, ha a feldolgozás során a különféle alapanyagokat egymással vegyítik, továbbá különféle ízfokozókkal, színezőanyagokkal, állományjavítókkal, tartósítószerekkel kezelik, hogy megvalósítsák az újonnan elképzelt élelmiszer tervezett tulajdonságait. A feldolgozás során az alapanyagokhoz, élelmiszerekhez hozzáadott anyagokat összefoglaló néven adalékanyagoknak nevezzük, ezek legtöbbjét a feldolgozott termékek csomagolásán a már jól ismert E-számokkal jelölik.

E-pánik: valós a veszély?

Az adalékanyagokat rengeteg szempont szerint csoportosíthatjuk. Feladatuk, hatásuk alapján léteznek pl. aromák, ízfokozók, állományjavítók, csomósodásgátlók, emulgeálószerek, színezőanyagok, sűrítők, esetleg tartósítószerek. Ami azonban egészségünk szempontjából lényegesebb csoportosítási mód, az az adalékanyagok eredete. Vannak köztük ugyanis természetes alapúak (pl. természetes színezőanyag a cékla, természetes aromaanyag a vanília stb.), természet-azonosak (kémiai úton előállított anyagok, de kémiai azonosságot mutatnak egy természetes anyaggal, pl. természetazonos aroma a vanillin), és mesterségesek, amelyek a természetes anyagoktól kémiailag eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

A legtöbb adalékanyag kémiai neve szerint, vagy E-szám azonosítójával szerepel az élelmiszerek címkéjén, és természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy az E számjelöléssel ellátott adalékanyagok jelentős része egészségkárosító hatással bír - a természetes színezőknek is van száma.

Ám pontosan ezért védtelenek a vásárlók, hiszen fogalmuk sincs arról, hogy melyik jelölés mit takar és a rengeteg, titokzatos számmal jelölt adalékanyag közül melyik lehet az, amely a számára hosszú távon esetleg egészségkárosodást okozhat.

Dietetikus szakértőnk véleménye szerint "a forgalomba kerülő élelmiszerek egyike sem tartalmazhat olyan mennyiségű adalékanyagot, amelyek közvetlen módon fejtenék ki egészségkárosító hatásukat. Azonban a rendszeresen fogyasztott, többszörösen feldolgozott (ízesített, színezett, állományjavítóval kezelt, mesterséges anyagokkal tartósított) élelmiszerek hosszú évek alatt jelentősen károsíthatják egészségünket, emésztési zavarokat, allergiás reakciókat, elhízást, hasmenést, székrekedést, májkárosodást, daganatos megbetegedéseket és számos egyéb egészségügyi problémát okozhatnak."

Mit tehetünk?

A szakértők szerint nem kell komoly biokémiai-élelmiszertechnológiai ismerettel rendelkezni ahhoz, hogy komolyan vegyük a saját egészségünket. "Egy kis odafigyeléssel, tudatossággal olyan táplálkozási és életmódbeli szokásokat alakíthatunk ki önmagunk és szeretteink számára, amely megóv bennünket a már említett és további számos, a helytelen táplálkozási szokásokra visszavezethető megbetegedéstől. Ijesztő lehet a laikus fogyasztók számára, hogy mindennapi táplálkozásunk is komoly veszélyeket rejthet magában, de táplálkozási szakemberként még inkább ijesztőnek és veszélyesnek tartom azt a fajta érdektelenséget, és az ebből fakadó tudatlanságot, amely a hazai lakosság jelentős hányadára jellemző."

Barcza Zsuzsanna szerint már az is elég lenne, ha a minimumra csökkentenénk a félkész ételek vásárlását, és a hangsúlyt azokra az élelmiszerekre fektetnénk, amelyek - ha már nem juthatunk naponta friss termékekhez - a legenyhébb beavatkozáson estek át és nincsenek adalékanyagokkal feltuningolva. Tudatosan szabad csak vásárolni, figyelni a csomagoláson lévő jelzéseket, és esetleg megtanulni azokat, amelyek valóban veszélyesek lehetnek.

Nincs szükség tolmácsgépre ahhoz, hogy értelmezzük a fura neveket. A másik megoldás, hogy ha ilyenekkel találkozunk, egyszerűen ne vegyük meg. Válasszunk helyettük olyat, amely számunkra is ismert alapanyagokból készült.

Kassai Tini