Ismerje meg az EU új alkotmányának tervezetét!

Az Európai Unió jövőjével foglalkozó Konvent munkája véget ért, június 13-án Valéry Giscard d'Estaing elnök ismertette az új alkotmány tervezetét. A Bruxinfo brüsszeli hírügynökség a lényeges elemekből készített összeállítást.

Konvent-tagok, köztük jogászok véleménye is megoszlik arról, hogy milyen joghatósága lesz az alapvető jogok európai chartájának a brit nyomásra született módosítás eredményeképpen, amely beemelte a jogi szövegbe a korábbi Charta magyarázó részét, miszerint "ebben a kontextusban a Chartát az Unió és a tagállamok bíróságai a szövegtervezetet kidolgozó Konvent-elnökség kérésére készült magyarázatok figyelembe vételével fogják értelmezni". Brit részről nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a Chartában rögzített jogok joghatósága ne terjedjen ki a szigetország bíróságaira.

Vastagh Pál korábbi magyar igazságügy-miniszter szerint a Charta ettől függetlenül egyértelműen jogilag kötelező normává válik a tagállamokban. Ezt az értelmezést osztja Balázs Péter kormányküldött is, egyesek - köztük Andrew Duff brit liberális - viszont ellenkező véleményen van. A kérdésben valószínűleg még sok jogi állásfoglalás születik, és a kormányközi konferencián is felvetődik majd.

A Charta uniós szerződésbe való integrálásáról még Nizzában döntöttek a tagállamok vezetői, így ez kezdettől fogva a Konvent egyik legfontosabb házi feladata volt. Miközben a Charta új jogi státuszát lényegében senki nem vitatta, arról már jobban megoszlottak a vélemények, hogy hol és milyen formában kell szerepelnie a leendő alkotmányban. Végül az az álláspont kerekedett felül, hogy minél láthatóbb és hangsúlyosabb megjelenést kell biztosítani az alapvető jogokat kodifikáló Chartának.

Magyar szempontból fontos vonatkozása a Chartáról tartott vitának, hogy Szent-Iványi István kormány póttag felszólalásában nehezményezte, hogy a Charta nem kínál "megfelelő jogi kereteket a kisebbségi jogok védelmére". A szabaddemokrata képviselő furcsállotta, hogy az ebben a tárgyban benyújtott módosító indítványoknak egyszerűen nincs nyoma az alkotmány szövegében. Szent-Iványi - hasztalanul - intézett felhívást a Konvent elnökségéhez, hogy - ha nem is a Chartában -, de a dokumentum egy másik részében foglalkozzon a kisebbségi jogok garantálásával.

Alább ismertetjük az alapvető jogok chartájának főbb pontjait:

I. fejezet - Méltóság
- Emberi méltóság: az emberi méltóság sérthetetlen, amelyet tiszteletben kell tartani és meg kell védeni.
- Az élethez való jog: mindenkinek joga van az életre. Senkit nem szabad halálra ítélni vagy kivégezni.
- A személyi integritáshoz való jog: a) mindenkinek joga van elvárni fizikai és szellemi integritásának tiszteletben tartását. b) A gyógyászat és a biológia terén az érintett személynek joga van a tájékoztatásra és magának döntenie a saját sorsáról. Tilos az emberi test reproduktív klónozása.
- Tilos a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés.
- A rabszolgaság és a kényszermunka megtiltása (egyebek mellett ez a rész szól az emberkereskedelem tiltásáról).

II. fejezet - Szabadságjogok
- A szabadsághoz és a biztonsághoz való jog.
- A magán- és a családi élet tiszteletben tartása.
- A személyi adatok védelme: mindenkinek joga van az öt érintő személyes adatok védelmére, amelyeket csak az ő beleegyezésével lehet továbbítani és meghatározott célra felhasználni.
- A házasodáshoz és a családalapítóhoz való jog.
- Gondolkodási, lelkiismereti és vallásszabadság.
- A véleménynyilvánításhoz és az információhoz való jog: mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra. A sajtószabadságot és a pluralizmust garantálni kell.
- Gyülekezéshez és szervezkedéshez való jog: mindenkinek joga van arra, hogy érdekeinek védelmére szakszervezetet alapítson vagy szakszervezetek tagja legyen. A politikai pártok európai szinten hozzájárulnak az unió polgárai politikai akaratának kifejezéséhez.
- A művészetekhez és a tudományhoz való jog.
- A tanuláshoz való jog.
- A foglalkoztatás megválasztásának joga: minden polgárnak joga van munkahelyet keresni, letelepedni és szolgáltatásokat nyújtani az unió bármely másik államában. Az EU-ban munkavállalási engedéllyel rendelkező harmadik országok polgárai az uniós polgárokéval azonos munkakörülményekre jogosultak.
- Üzleti tevékenység folytatásához való jog.
- Tulajdonhoz való jog (Itt esik szó a szellemi tulajdon védelméről.)
- Menedékjog.
- Kiutasítás, kitoloncolás vagy kiadatás esetére vonatkozó védelem: a kollektív kitoloncolás nem engedélyezett. Senkit nem toloncolhatnak vagy adhatnak ki egy harmadik országba, ahol halálbüntetés van érvényben és ahol embereket kínoznak.

III. fejezet - Egyenlőség
- Törvény előtti egyenlőség.
- A hátrányos megkülönböztetés elutasítása: tilos mindenfajta nemi, faji, bőrszín szerinti, etnikai, genetikai eredetű, nyelvi, vallási, politikai, nemzeti kisebbséghez való tartozás miatti diszkrimináció.
- Kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartása.
- Férfiak és nők közötti egyenlőség: minden területen betartandó, beleértve a foglalkoztatást, a munkát és a fizetést.
- Gyermekek jogai: minden gyermeknek joga mindkét szülőjével való személyes kapcsolatra és közvetlen kontaktusra, ha csak ez nem áll az érdekeivel ellentétben.
- A testi és szellemi fogyatékosok társadalomba való integrálása.

IV. fejezet - Szolidaritás
- A munkások információhoz és konzultációhoz való joga a munkahelyen: a munkásoknak vagy képviselőiknek az öt érintő kérdésekben minden szinten szavatolni kell az információt és a konzultációt, a közösségi jog, a nemzeti törvények és praxisok nyújtotta keretek között.
- A kollektív alkuhoz és akcióhoz való jog: munkások és alkalmazottak vagy az őket képviselő szervezetek minden szinten jogosultak tárgyalni és kollektív szerződést kötni, továbbá érdekkonfliktusok esetén érdekeik védelmében kollektív akciót kezdeményezni, a sztrájkot is beleértve a közösségi jog és a nemzeti törvények nyújtotta keretek között.
- Munkahely-közvetítő szolgáltató igénybevételének joga.
- Indoklás nélküli elbocsátásra vonatkozó védelem.
- Megfelelő és méltányos munkakörülmények: minden munkásnak joga van a maximális munkaórák limitálására, napi és heti pihenő-időre és éves fizetett szabadságra.
- A gyermekmunka tiltása és a dolgozó fiatalok védelme.
- Család és szakmai karrier: a családi élét és a szakmai karrier összeegyeztetésére mindenki jogosult fizetett szülési szabadságra és gyermekgondozási szabadságra.
- Szociális biztonság és szociális támogatás: minden, az EU-ban élő és azon belül más helyre költöző személy jogosult a társadalombiztosítási és szociális kedvezményre a közösségi joggal és a nemzeti törvényekkel összhangban.
- Egészségügyi ellátás: mindenkinek joga van a megelőzést szolgáló egészségügyi ellátásra és az orvosi kezelésre a nemzeti törvények és praxisok adta keretek között. Minden közösségi politika és akció meghatározásában és végrehajtásában magas fokú egészségvédelmet kell biztosítani.
- A közérdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége.
- Környezetvédelem: Az uniós politika minden területén integrálni kell és a fenntartható fejlődés követelményeivel összhangba kell hozni a környezeti minőség javítását.
- Fogyasztóvédelem.

V. fejezet - Állampolgári jogok
- Az Európai Parlamenti választásokon való szavazás és képviselőjelöltként való indulás joga.
- Az önkormányzati választásokon való részvétel és képviselőjelöltként való indulás joga.
- A megfelelő hivatali ügyintézéshez való jog: mindenkinek joga van az unió hivatalos nyelveinek egyikén fordulni az Európai Unió intézményeihez és ugyanezen a nyelven választ kapni a feltett kérdésre.
- A dokumentumokhoz való hozzáférés joga: az unió minden polgárának, természetes vagy jogi személynek, valamint az unió egyik tagállamában bejegyzett cégnek joga van hozzájutni az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság dokumentumaihoz.
- Ombudsman.
- Petícióhoz való jog.
- Mozgásszabadság és letelepedéshez való jog.
- Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog.

VI. fejezet - Igazságszolgáltatás
- Hatékony jogorvoslathoz és pártatlan bíráskodáshoz való jog.
- Az ártatlanság vélelméhez és a védekezéshez való jog.
- A bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei.
- Ugyanazért a bűncselekményért senkit sem lehet kétszer bíróság elé állítani vagy elítélni.

VII. fejezet - Általános rendelkezések
a.) Hatókör - A charta rendelkezései az Európai Unió intézményeire és testületeire a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével vonatkoznak, a tagállamokra csak abban az esetben, ha uniós jogszabályokat hajtanak végre. Ezért tiszteletben kell tartaniuk a jogokat, figyelembe venni az elveket és a rendelkezésükre álló eszközökkel elő kell segíteniük az alkalmazásukat.
- A Charta nem hoz létre és nem ruház át a közösségre és az unióra egyetlen új jogkört sem és nem módosítja a szerződésben lefektetett feladatköröket.
b.) A szavatolt jogok hatóköre - A Chartában rögzített jogok és szabadságok bárminemű korlátozása csak törvény útján lehetséges és tiszteletben kell tartania a fenti jogok tartalmát. Miután a Charta az Emberi Jogokról és Alapvető Szabadságjogokról szóló konvencióval megegyező jogokat tartalmaz, ezeknek a jogoknak a jelentése és jogi ereje ugyanaz kell hogy legyen, mint a Konvencióban lefektetetteknek, kivéve ha a Charta nagyobb és szélesebb körű védelmet nyújt. - Védelem szintje. - A jogok megsértésének tilalma.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel