A gyorskorcsolyázó Liu testvérek olyan zsenik, mint Messi vagy Ronaldo

Bravúros szereplést várnak a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatottól a 2018-as téli olimpián. Meg is van az esély a csodára Phjongcshangban, a szakágat ugyanis a sokat megélt sikeredző, Bánhidi Ákos terelgeti, lassan harminc éve, ráadásul elmondása szerint igazi klassziszok vannak a csapatban. Bánhidi egy személyben edzője és menedzsere is az olimpiai csapatnak, most az Origónak mesélt eddigi karrierjéről.

Szombaton útra is kel a csapat, hogy készülnek a sportolók ezekben a napokban?
Az edzések zajlanak, kisebb változások vannak. November vége óta, a kvalifikációs világkupák végétől újra alapoztunk, ez tartott nem sokkal ezelőttig, de elkezdtük már a hosszabb terhelésekről a sebességre helyezni a hangsúlyt. Gyorsaság, sebesség, robbanékonyság, mostantól erre készülünk. A jég mellett vannak szárazföldi edzések is, ilyenkor a mozdulatokat modellezzük és a robbanékonyságot, valamint az erőnlétet fejlesztjük. Együtt készülnek a fiúk és a lányok, de a csapatot olyanok is kiegészítik, akik nem utaznak a játékokra.

Hatalmasak az elvárások. A köztársasági elnök, Áder János és a szövetség elnöke, Kósa Lajos is kimondva éremben reménykedik. Az 1500 méteres versenyen Gyurta Dániel lehet az éremátadó, aki nyilván Liu Shaolin Sándor miatt döntött így. 1980 óta nem volt magyar érem téli játékokon, mekkora nyomás ez önökön?
Próbálunk nem foglalkozni ezzel. Az eredményesség megfelelő pszichés állapotához az kell, hogy az előttünk álló célt a lehető legjobb tudásunk szerint elérjük.

Nem azzal fogunk foglalkozni, hogy milyen jó lenne ez meg az. Egy világversenyre készülünk, ami annyibban különbözik a többitől, hogy négyévente rendezik meg.

Ez mindenkire plusz terheket rak, ezt kell úgy beállítani, hogy ne hátrányként jelenjen meg, hanem egy felfokozott állapotot jelentsen, ami csak segíteni tud az eddigieknél is jobb eredmény elérésében. Az a dolgunk, hogy maximális profizmussal megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni magunkból.

Együtt készül az egész rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott Fotó: Polyák Attila - Origo

Önnek vannak elvárásai a csapat felé?
Gyakran kapom meg ezt a kérdést, de nincs más válaszom, mint az, hogy az én elvárásom az, hogy mindenki becsülettel, a tudása legjavát nyújtsa ezen a versenyen. Ha ennek megfelelünk, akkor az esetleges remények - amik természetesen bennem is megfogalmazódnak - realizálódhatnak majd.

Dolgozik a sportolókkal mentális tréner?
Külön pszichológusunk nincs. Ha kell, akkor van, de egyben vannak a fejek. Az edzőkollégáknak van tapasztalatuk azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni az ilyen szituációkat. Van olyan terheléstechnikai diagnosztikai felszerelésünk, amivel a központi idegrendszer állapotát is átlátjuk, azaz napra pontosan tudjuk, milyen a versenyző pszichés háttere. Hogyan ébredt, hogyan pihent, mennyire van tettre kész állapotban, tehát vannak eszközök a kezünkben. Van, amikor kell a verbális ráhatás, de ez nem túl gyakori.

Ők képviselik a magyar színeket a téli olimpián

Rövidpályás gyorskorcsolyában tíz magyar versenyző utazik a téli olimpiára
Bácskai Sára Luca, Heidum Bernadett, Jászapáti Petra, Keszler Andrea, Kónya Zsófia, Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor és Oláh Bence.

Összesen nyolc számban avatnak olimpia bajnokot: 500, 1000 és 1500 méteren mindkét nemben, valamint a nők 3000 és a férfiak 5000 méteres váltójában.

A Liu testvérek minden egyéni számban indulnak, a többi számban még nem dőlt el, ki indul, hiszen a rajtlistát még nem kellett leadni, ezt csak pár nappal a futamok előtt kell majd megtenni.

A fiúk váltója már biztosnak mondható, hiszen a sztenderd összeállítás a Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor, Knoch Viktor és Burján Csaba, míg Oláh Bence a tartalék.

Mi kell, ahhoz, hogy valaki ebben a sportágban sikeres legyen?
Fontos a tehetség, ami szerintem azt jelenti, hogy egy gyerek a kortársainál sokkal gyorsabban tanul meg dolgokat. A mi dolgunk, hogy ezt észrevegyük, és segítsük. Egy jó short trackes fontos ismérve a gyorsaság, ami genetikailag kódolva van, illetve fontos, mennyire fejleszthetőek a koordinációs készségek. Ezek nagyon jó alapok, de kell az is, hogy bírja a fizikai megpróbáltatást, ami a tanulás alatt vár rá. Az anaeorob sportági terhelés révén fontos a genetika, hiszen van, amit be tud korlátozni az adottság.

Mekkora befektetés kell ahhoz, hogy valaki belevágjon ebbe a sportágba?
Egy gyerek havi költsége a felszerelésen kívül tizenöt-húsz ezer forintból megvan. A cipő és a védőfelszerelések, amiket persze kinő a gyerek, évi nyolcvan-száz ezerből kijönnek.

Ha már a védőfelszereléseknél tartunk, vannak kötelező elemek a bukósisakon kívül a felnőtt mezőnyben?
Minden olyan területen, ahol fontosabb artériák futnak, vágásbiztos a ruha. Ez persze nem azt jelenti, hogy atomtámadás esetén ebben a ruhában kellene védekezni, hiszen, vannak szerencsétlen balesetek, de átlagos esetben ezek védenek. A nyaknál van egy külön védő, van lábszár- és térdvédő, valamint kötelező a vágásbiztos kesztyű viselése is, amit ellenőrizhetnek a versenyek előtt.

Előfordulnak balesetek, fontos a védelem Fotó: Polyák Attila - Origo

Mi a helyzet a doppinggal?
Lehetne doppingérzékeny a sportág, de viszonylag kevés a doppingeset. Folyamatos kontroll alatt vagyunk, nagyon sok a szűrés, reggel hatkor simán jöhet a hazai vagy a nemzetközi ellenőrzés, de érkeznek versenyek és edzések közben is az ellenőrök.

Nagyon sok esés, óvás, kizárás van ebben a sportágban. Mekkora szerep jut a szerencsének?
Az biztos, hogy több minden történhet váratlanul mint például egy maratoni futóversenyen. Az óvás nem gyakori, mivel a bírói döntés ellen óvni nem lehet. A kizárás az mindennapos esemény. A szerencsének és a bíróknak is jut szerep rendesen, de a legfontosabb a tudásfaktor. A szerencséről amúgy Kemény Dénest idézném, aki szerint a kapufa éle mindig igazságos, mert annak a lövése pattan be, aki a hétköznapokon többet tett a győzelemért.

A short track sikere mennyiben sorvasztja el a hagyományos gyorskorcsolyát Magyarországon?
Imádom a gyorskorcsolyát, de a nagypályához nem adottak a feltételek Magyarországon. Az én időmben még nem voltunk lemaradva azzal, hogy a városligeti műjég évi három-négy hónapon át üzemelt, de ma már annyira lemaradtunk az infrastruktúrával, hogy lehetetlen itthonról felvenni a versenyt a nemzetközi szinttel. Nem kell egész évben korcsolyázni, lehet száraz edzésekkel is haladni, de a fedett csarnok akkora előny, a jégminőség tekintetében, valamint az egyéb felszerelésekkel együtt, hogy azzal már nem lehet harcolni.

"Mindenki piros-fehér-zöldben lesz, megérdemlik a bíztatást, esélyektől függetlenül" Fotó: Polyák Attila - Origo

Mit tanácsolna a magyar nézőknek, kire, mikor figyeljenek az olimpián?
Nem szeretném ezt így beosztani, aki oda kikerült, az hatalmas sikert ért el. Ha lehet, mindenkinek küldjenek az olvasók erőt és bíztatást, mert szükség van rá. Annak is aki előrébb, de annak is, aki hátrébb végez, mindenki piros-fehér-zöldben lesz, megérdemlik a bíztatást, esélyektől függetlenül.

Érem nélkül is elégedetten térne haza Phjongcshangból?
Csak visszakeveredünk az esélyekhez. Úgy fogalmaznék, hogy az eddigi legjobb eredményünk egy olimpiai negyedik hely Huszár Erika révén, ezt már elértük. Mi maximalisták vagyunk, és mindig szeretnénk előrébb lépni.

Bánhidi Ákos

1971-ben született Budapesten, édesapja hűtőgépész mérnökként Jászberényben kapott munkát és szolgálati lakást, így vidékre költözött a család. A helyi jégpálya felépülése után kezdett korcsolyázni. Egyszer kihúztak egy kötelet a pályán, ő átbújt alatt, így a műkorcsolyázók közé keveredett.
„A válogatott szintig jutottam, de elkezdtek dolgozni bennem a hormonok és valami férfiasabb dologra vágytam, nem mintha a műkorcsolya nem lenne elég nehéz sportág. Elkezdtem gyorskorcsolyázni, de a katonaság után abbahagytam" – mesélte Bánhidi Ákos, aki az egyetem alatt lett short track-edző, azaz 25 éves kora óta van benne a sportágban.

1995-ben született meg a lánya, így financiális okokból pár évre felhagyott az edzősködéssel, majd az osztrák válogatott mellett vállalt munkát. 2001-ben, felesége halála után újra Magyarországra költözött és újra a hazai short trackbe ásta magát. Egyesületi edzőként és a válogatott mellett is dolgozott, miközben a nemzetközi szövetségben moderátorként tanított a környező országokban.

Bánhidi Ákos ma a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott edzője és menedzsere, valamint az MTK szakosztályvezetője. „A kínai Zsang Jing "Lina" öt-hat éve segíti a válogatott munkáját vezetőedzőként. Végtelen munkabírású, remekszemű szakemberről van szó, akivel kiválóan kiegészítjük egymást. Mindketten más területen vagyunk erősek, de mindent megbeszélünk és a lényegi döntéseket közösen hozzuk meg."