Aki csak Eb-t nem nyert: Alessandro Nesta-sztárportré

Az utóbbi időben az AC Milan háza táján a brazil támadótrió a fő beszédtéma, ám a klub szurkolói a hátsó alakzatról sem feledkeznek meg, amelyet sokak szerint nem ártana felfrissíteni. A milánóiak védelmében tulajdonképpen csak egy focistával lehetnek maradéktalanul elégedettek a drukkerek: Alessandro Nesta évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújt a középhátvéd posztján. A római születésű focista tulajdonképpen szinte mindent megnyert pályafutása során, ami lehetséges, csupán az Eb-cím hiányzik gyűjteményéből - ezt viszont már nem is fogja megszerezni.

A Milan aligha bánta meg, hogy ekkora összeget kifizetett Nestáért, hiszen az új szerzeménynek is köszönhetően sokkal stabilabb lett a gárda hátsó alakzata.

A korábban balhátvédként szerepelt Paolo Maldini behúzódott, és a Nesta-Maldini középső védelem kiválóan funkcionált. Ugyan a Serie A-ban "csak" bronzérmes lett az együttes, de a Bajnokok Ligájában sikerült megszereznie a végső diadalt, köszönhetően elsősorban fantasztikus védelmének: a sorozatban nyolc olyan találkozója is volt a gárdának, amelyen nem kapott gólt.

A kilencedik a döntő volt, hiszen a Juventus elleni finálé 0-0-s végeredményt hozott, és a büntetőpárbajban Nesta is vállalkozott egy tizenegyesre - amit magabiztosan értékesített is. Pár hónappal később az európai Szuperkupa is a focista vitrinjébe került (pályafutása során immár másodszor), de térdsérülése miatt a Boca Juniors elleni Világkupa-döntőt ki kellett hagynia - és ezen az összecsapás a Milan a tizenegyespárbajban a rövidebbet húzta.

Balról jobbra: Nesta, BL-serleg, Kaká

A 2003-2004-es idény így sem telt el újabb trófea nélkül, hiszen második milánói szezonjában Nesta bajnoki címnek örülhetett: a Milan úgy végzett az élen, hogy 34 találkozón mindössze 24 gólt kapott, és ez nem kis részben a középhátvéd érdeme is volt. Optimistán várhatta tehát a 2004-es Európa-bajnokságot, és ezt a tornát végre sérülés nélkül végig tudta játszani, de túl sok öröme nem volt benne: a taljánok ugyanis már a csoportkör után búcsúztak. Pedig Nesta teljesítményére nem lehetett panasz, és a bekk a következő két idényben is ugyanazt a magas színvonalat hozta, mind klubjában, mind a nemzeti tizenegyben. Az egyéni elismerések azonban valahogy elkerültek: hiába játszott csapatával 2005-ben is BL-döntőt, egyszer sem választották meg a sorozat legjobb védőjének, és az Aranylabda-szavazáson is 2004-ben vették utoljára figyelembe.