Szabó Csaba

Kamikáze molekulák: A szabadgyökök befolyásolása a C-vitamintól a Viagráig

A fentiekből kitűnik, hogy a nitrogén-monoxidnak fontos szerepe van az egészséges szervezet működésében, például az érrendszer területén. De az is előfordul, hogy "túl sok lesz a jóból". Az az enzim, amely a nitrogén-monoxidot termeli, különféle formákban fordul elő a szervezetben, és gyulladás során számos sejtben megjelenik egy speciális, gyulladásos formája (indukálható nitrogén-monoxid-szintetáz), amely a behatoló mikroorganizmusok elpusztítására szolgál. (Ilyen szempontból hasonlatos a már említett, fehérvérsejtekben előforduló NADPH-oxidáz enzimhez, amely szuperoxidot termel). A túlzott mértékben termelődő nitrogén-monoxid azonban képes arra, hogy túlzott mértékben tágítsa az ereket. Ezért például a szeptikus sokkban (súlyos, több szervre kiterjedő gyulladásban) szenvedő betegek ereit túlzottan tágítja, ami életveszélyes vérnyomásesést okoz. Ilyen esetekben olyan szerekkel, amelyek a nitrogén-monoxid túltermelődését gátolni képesek, ezt a vérnyomásesést vissza lehet fordítani.

A nitrogén-monoxidot az idegsejtek is termelik. Normális esetben az agyban a nitrogén-monoxid termelődésének szerepe van olyan élettani folyamatokban, mint például a memória kialakulása. Nagyon érdekes az is, ahogy a nitrogén-monoxid részt vesz az agyi működések és az agyi véráramlás kapcsoltságának fenntartásában. Az agyban ugyanis nem minden régió kap egyformán vért: azokhoz az agyi területekhez, amelyek több munkát végeznek, több vér jut. Ezt a dinamikus egyensúlyt részben a nitrogén-monoxid tartja fenn, mert a több munkát végző idegsejtek több nitrogén-monoxidot termelnek. Az agyban is érvényesül azonban a nitrogén-monoxid kettős szerepe: ha túl sok nitrogén-monoxid termelődik (pl. agyvérzés vagy epilepszia során), az már sejtkárosító hatású.

A nitrogén-monoxid szabadgyökkel kapcsolatos kutatások egyik érdekessége, hogy a nitrogén-monoxid értágító, érgörcsoldó hatását már mintegy 100 éve hasznosítja az orvostudomány (nitroglicerin, Nitromint tabletta), anélkül, hogy tudtuk volna, hogy a szervezet saját maga is képes a nitrogén-monoxid termelésére. E nitrogéntartalmú vegyületek ugyanis nem mások, mint a nitrogén-monoxid előanyagai.

Újabban nemcsak ezeket az előbbiekben említett gyógyszereket, hanem a nitrogén-monoxidot önmagában is felhasználják értágításra. Mivel kémiailag a nitrogén-monoxid egy gáz, nitrogénmonoxid-tartalmú gázpalackokból történő belégzést sikerrel alkalmaztak olyan újszülötteknél, akiknek születés után túlzottan összehúzott állapotban voltak a tüdőereik: a belélegzett nitrogén-monoxid a tüdőereket tágította, és az újszülöttek állapotát javította.

Animáció: NO inhalációs terápia