Szabó Miklós

Légiuralom-elmélet - légi fegyverkezés - a Magyar Királyi Légierő az 1930-as években

VI. A szervezeti elképzelések fejlődése 1936-38 között

Mint a bevezetőmben jeleztem, ennek a bizonyos dialektikus összefüggésrendszernek a harmadik eleme a szervezet. Nos, mint közismert, a Magyar Királyi Légierő - a trianoni tilalmak következtében 1938. augusztus 22-ig, a Magyarország fegyverkezési egyenjogúsítását kinyilvánító bledi egyezményig - formailag nem létezett, így a titokban létrehozott kis erőt inkább bénították a rejtési, álcázási rendszabályok. Nem véletlen, hogy a sajátos "megfordított" hármas összefüggésben a szervezeti kérdésekre fordították a legkevesebb vitát, hiszen erre már alig jutott idő.

Természetesen a douheti elképzelések bemutatásakor szóba került a légi hadsereg fogalma, de még a legfanatikusabbak sem merték ezt Magyarországra vonatkoztatni. Gömbös Gyula fent említett 1934. évi állásfoglalása, miszerint "többmotoros, nagy lóerejű és erős felfegyverzésű teljes fémkivitelű rep-gép typus"-ra van szüksége Magyarországnak, nos ez a miniszterelnök által 1936 őszén jóváhagyott légierő-fejlesztési tervben öltött - kérészéletűen - testet, amikor is 3-3 közelfelderítő, távolfelderítő és vadász-, valamint 4 nappali bombázó- és 1 öt+kétgépes "nagy akciórádiuszú és nagy teherbírású légicirkáló" repülőszázadból álló légierőt álmodtak meg.

Animáció: Légierő-fejlesztési tervek

Ezzel szemben 1937-ben a titkos légierő "harci része" egy repülődandárban összefogott egy vadász- és két bombázóezredből, ezeken belül két vadász-, egy éjszakai és három könnyűbombázó-osztályból, összesen hat vadász-, két éjszakai és nyolc könnyűbombázó-, továbbá a vegyesdandár-parancsnokságoknak alárendelt hét önálló közelfelderítő századból állt.

13. ábra

14. ábra

Ezzel megszületett az önálló légierő, amelyet "minden szempontból teljes önállóság és elkülönülés illet meg. A légierő összes ügyét teljes felelősséggel egy központi szerv a Légierő-parancsnokság intézi. A Honvéd Vezérkar főnökének csak a hadműveleti kérdések tekintetében van befolyása, így pl. még légierő felfegyverzésére sincs. A honvédség főparancsnokának a katonai parancsnoklási, a fegyelmi, a kiképzési és személyi hatáskörét is alaposan leszűkítette."

Ezzel megszületett a douheti nézetek durva túlzásait elvető, ugyanakkor pozitívumait hasznosító, a sajátos magyar helyzetnek megfelelő, bár korántsem ideális önálló magyar haderőnem, ami a gyorsan kibontakozó háborús viszonyok között azonban képtelen volt tudományos alapossággal kiérlelt nézetrendszerre támaszkodva továbbfejlődni az 1940-es években.