Szilágyi N. Sándor

A jelentésvilág szerkezete

Jókai még nem említhette, de hadd tegyem hozzá: az egér, amely a számítógéphez van kapcsolva. Ez ugyan az angol mouse fordítása, de teljesen beleillik a magyar szemantikai rendszerbe. Az ilyen nyelvi metaforák olykor tárgyi formát is ölthetnek: a fentebb látott tűzikutya például valóban kutya formájúra van kialakítva, rendeltetésszerű használatához erre biztosan nincs szükség, a nyelvi metaforán kívül semmi más nem indokolja ezt az alakot.

26. ábra

Nagyon jellegzetes az, hogy állati testrészek nevével nevezünk meg tárgyakat: kecskeláb, kutyafül, azaz 'könyvlap sarkának behajtása', és még inkább az, hogy testrésznevek dolgok részeinek lesznek a nevei. Egy korsónak például hét "testrésze" is van: szája, csecse, nyaka, füle, válla, hasa, feneke. Figyeljük meg, hogy ettől a korsó még nem válik okvetlenül emberré (ami azonban nem jelenti azt is, hogy ezt az emberszerűségét egyáltalán nem is vesszük észre): szó sincs arról például, hogy a korsó hallana is a fülével. Csakis az alaki vagy funkcionális hasonlóság számít, például a fül alakja, vagy a csecs esetében az is, hogy azon keresztül lehet belőle vizet szopni. De már az elhelyezkedés nem annyira fontos: a korsó füle a nyakától indul, és leér a hasáig, a csecse meg éppenséggel a fülén van, ami pedig emberben legalábbis feltűnő lenne.

Kiegészítés: Élnek-e az ilyen metaforák, avagy miért Arany költői nyelve a "legmagyarabb" magyar nyelv?