Andrásfalvy Bertalan

Tárgyi kultúra és hagyomány

III. 3. A csecsemőkori szocializáció tanulságai

Altatás, nyugtatás, zenei nevelés

Megszületik a kisgyermek, és mindjárt elkezdi tanulni az emberséget. Először érez, érzi az anya közelségét, megtanulja, hogy az érintés szeretet fejez ki. Megtanul mosolyogni a rámosolygóktól. Eldobott, árva gyermekek otthonában nem jut mindegyiknek annyi mosoly, mint annak, akinek van édesanyja. Az ilyen otthonokba látogatók döbbenetes élménye épp az, hogy annyi mosolytalan kisgyermekkel találkozik. Aztán az édesanya megkezdi a tanítást. A jó tanító abból indul ki, amit már tud a gyermek. Mit tud a párnapos kis csecsemő? Szopni. Megtanulja csücsöríteni az ajkát és a nyelvét. Gyermekkori emlékem, hogy jönnek megnézni a nénik a párhetes-hónapos öcsémet. Föléje hajolnak, összecsücsörítik a szájukat, kidugják kissé a nyelvüket és mozgatják, forgatják az ajkuk közt dúdolgatva. Emlékszem, hogy 1962 óesztendő utolsó napján a moldvai Lujzikalagorban a házban hallgattuk az udvarban hejgető legénycsapatokat. Két hejgető csapat jötte közt az egyik házbeli fiatalasszony altatta a bubáját: úgy ahogy öcsémnél láttam hatvan évvel ezelőtt, de a fiatalasszony énekelt is.

Altatódal (1) (mp3, 479KB)
Altatódal (2) (mp3, 1,23MB)

Alululej, alululej, kukujj el... Jancsekám... alululej. A gyermek visszamosolyog. A beszélt nyelv előtt már tanulja a zenei anyanyelvét, a zene nyelvét. Hogyan is válaszolt egyszer Kodály Zoltán, amikor azt kérdezték tőle, mikor kell kezdeni az énektanítást? Kilenc hónappal a születés előtt, válaszolta. Hogyan is nevezik az angolok a bölcsődalt? Lullaby. Csaknem úgy hangzik, mint a kalagori altató. Üzenet az őskorból, amikor az angolok ősei és a mi őseink még hasonló nyelvet beszéltek.

Ha a csecsemő szopott, utána nem fektetik le rögtön. A mohón lenyelt tejjel sok levegő is kerülhet a kicsi gyomrába, s ha így kerül vízszintesbe, kibukhatja a tejet, vagy a legrosszabb esetben a légutakba kerülhet az anyatej. Ezért a szoptatás után a kicsit felállítják, rázogatják, höccögtetik, büfiztetik - ehhez térdükön lovagoltatják is, egyszerű, ritmikus kis dalt dúdolva: "Gyi, gyi paripa, Azon megyünk Brassóba...". Ez a kicsi ember első találkozása a dal, a zene, a ritmus, a mozgás, a tánc leírhatatlan ősi örömével. Karon ülve később is így tanulja a ritmust, saját magát rázogatva, emelgetve, nézve a nagyobbak táncát, majd később társaival próbálgatja az első ritmikus tánclépéseket a játékokban.

A testközel szerepe az anya-gyermek viszonyban

Az anya állandó közelsége, hogy érezte teste melegét, érinthette arcát, hallhatta szívdobogását, nagyban elősegítette a gyermek testi, szellemi és érzelmi fejlődését - ezt a modern orvostudomány és lélektan bizonyítja.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra