A tüdőrák

 

Több igen gyakori és ezért rendkívül fontos rákféleség okát nem ismerjük. Viszont már biztosan tudjuk, hogy a tüdőrákos esetek túlnyomó többségének - egyes tanulmányok szerint 90-95%-ának - a dohányzás az oka. Ezen belül a cigarettázás a becslések szerint az esetek kb. 87%-áért felelős.

A dohányzás

Minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a férfiak esetében tízszeresére, nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Erős dohányosok esetében - naponta két doboz cigaretta - a kockázat akár 20-30 szoros is lehet. Bár a legtöbben nem szívják le a füstjét, a szivarozás és a pipázás is igen komoly kockázati tényező, akárcsak a marihuánás cigaretta fogyasztása.

Meghatározó továbbá, hogy mely életkorban kezdte el az illető a dohányzást. Minél fiatalabb korban, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának.

A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a dohányzás egyénileg eltérő módja, nevezetesen, hogy milyen mélyen szívja le és mennyi ideig tartja benn a tüdejében valaki a cigarettafüstöt. Ezzel magyarázható, hogy a dohánygyárakat számos országban törvény kötelezi a dohányáruk kátránytartalmának csökkentésére. A csökkentett kátránytartalmú ("könnyű") cigaretták fogyasztása azonban nem jelent védelmet a tüdőráktól - sőt újabb tanulmányok szerint nem kevésbé veszélyesek, mivel a kisebb nikotintartalom miatt a dohányosok mélyebben leszívják és tovább benn tartják a füstöt.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tüdőrák nem az egyedüli daganat, amelynek kialakulása a dohányzás következménye lehet. A gége, a szájüreg, a nyelőcső, a hólyag, a vesék, a gyomor, a prosztata, a hasnyálmirigy, sőt újabban a méhnyak rákos megbetegedései vonatkozásában is igazolták a dohányzás kockázati szerepét.

A leírtakkal még korántsem merült ki a dohányzás szervezetünkre gyakorolt káros hatása. Számos más légúti megbetegedést - hörghurutot, tüdőtágulatot, melléküreg-gyulladást -, szív és érrendszeri megbetegedések kialakulását és súlyosbodását, a bőr idő előtti öregedését okozhatja.

Ma már bizonyítást nyert, hogy a cigarettázás nem csupán a dohányosra jelent veszélyt, hanem a rendszeresen és hosszabb időn át vele egy helyiségben tartózkodó családtagokra vagy munkatársakra is. Mint bevezetőnkben már említettük, a passzív dohányosok körében a tüdőrák kialakulásának kockázata közel 5%. A nem dohányzó tüdőrákos betegek kb. 17%-ánál azért jelentkezik a kór, mert gyermekkorukban voltak kitéve a dohányfüst hatásának.

A dohányzók számára erősen megfontolandó, hogy a dohányzás abbahagyása után tíz évvel a volt dohányosokban a tüdőrák kialakulásának kockázata oly mértékben csökken, hogy gyakorlatilag alig magasabb a nem dohányzóknál észlelt kockázat szintjénél!

Kémiai anyagok

A dohányzáson kívül más kockázati tényezői is vannak a tüdőrák kialakulásának. Növeli a tüdőrák kockázatát az azbesztnek való kitettség, főként hajóépítő, valamint építőipari munkásoknál. Ha ehhez dohányzás is társul, akkor természetesen a kockázatnövekedés mértéke 50-szeres is lehet.

Más kémiai anyagok is növelhetik a tüdőrák kialakulásának kockázatát, ha valaki rendszeresen kapcsolatba kerül velük: arzénvegyületek, króm, nikkel, vinil-klorid, nehézfémporok, talk, urán, illetve a szénhidrogének (gázolaj és benzin) égéstermékei.

A radongáz is növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A radon színtelen, szagtalan gáz, amely olyan helyeken szabadul fel, ahol jelentősebb mennyiségű urán van a talajban. A radongáz mennyiségét egy egyszerű műszerrel mérni lehet, és rendszeres szellőztetéssel szabadulhatunk meg tőle.

A városi levegő szennyezettsége és a tüdőrák kialakulása között szignifikáns összefüggést nem lehetett kimutatni, de a szennyezett levegő légutakra kifejtett károsító hatása kifejezett.

Betegségek

Akinek már volt tüdőrákja, ki van téve a kiújulás veszélyének. A kockázatot növelik egyes tüdőbetegségek és a TBC korábbi előfordulása is, mert a rák hajlamos azon a tüdőterületen kifejlődni, mely a TBC miatt hegesedett.

Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy messze a legfontosabb és legveszélyesebb kockázati tényező a dohányzás, és főképp a cigarettázás.