Jaksity György

III. Pénzügyi piacok és szereplőik

Pénzügyi piacok

Pénzügyi piacoknak a modern gazdaságok azon rendszereit nevezzük, amelyek a rövid- és hosszúlejáratú pénzek közvetítésének terepei. Bár ma még előfordulnak olyan tőzsdék, amelyek tőzsdetermekben működnek, valójában a pénzügyi piacok egyre inkább elektronikus piacterek, ahol a szereplőket modern telekommunikációs és informatikai hálózat köti össze. Ráadásul a piacok emiatt egyre inkább túllépik a nemzeti kereteket, és néhány nagyobb piac inkább nemzetközi, sőt globális funkciókat ölt magára. Eközben a korábban szokványok alapján működő kerekedést egyre bonyolultabb törvények és szabályok, illetve az ezek betartatására létrejött kormányügynökségek szabályozzák, felügyelik, és versenyt futnak a piacok komplexitásának növekedésével és globalizálódásával.

A hagyományos tőzsdék

A történelmi fejezetben láttuk, hogy az első tőzsdék a 17. században jelennek meg Európában, és elterjedésükben a nagy földrajzi felfedezések után felfutó világkereskedelem és gyarmatáru-behozatal, illetve a nemesfém-(ki)termelés tőkeigénye által életre hívott társaságok részvényeinek forgalmazása játszott döntő szerepet. Az évszázadok folyamán kialakult és azóta is fejlődő tőzsdék az elmúlt évtizedekben jelentős változáson mentek keresztül, de lényegében ma is ugyanazt a szerepet látják el, mint alapításukkor.

A világ 10 legnagyobb tőzsdéje piaci tőkeérték alapján 2002 végén:

	Tőzsde	Piaci kapitalizáció (milliárd $)
1	NY Stock Exchange	9,015.2
2	Tokyo Stock Exchange	2,069.3
3	Nasdaq Stock Exchange	1,994.0
4	London Stock Exchange	1,800.6
5	Euronext	1,538.7
6	Deutsche Börse	686.1
7	Toronto Stock Exchange	570.2
8	Swiss Exchange	547.0
9	Italian Exchange	477.1
10	Hong Kong Exchange & Clearing	463.1

Tőzsdék átalakulóban

Az európai tőzsdék hálózata (animáció)

A tőzsdék nemcsak egymással, hanem az alternatív kereskedési rendszerekkel és a pénzügyi közvetítőkkel is versenyeznek a forgalomért. Ezért előtérbe került a kritikus üzemméret növekedése, a jobb marketing, a költséghatékonyság és a jövedelmezőség javítása. Az európai tőzsdék és tőkepiacok fejlődésére az egységes európai piacok fejlesztése is jótékony hatással volt, hiszen a pénzügyi piacok környezetének változásával egyre erősebb volt a késztetés a termék-, technológia- és marketingfejlesztésre. Végül az egységes európai szabályozás is abba az irányba hatott, hogy a piacok kövessék a világtendenciákat, és új szervezeti formában, hatékonyabban működjenek. Ennek következtében hasonlóan a világ más piacaihoz az európai tőzsdék is társaságokká alakulnak, mi több, a tőzsdék tőzsdére mentek. Ma már tőzsdén jegyzett társaság a frankfurti tőzsdét és elszámolási rendszert működtető Deutsche Börse Group, a London Stock Exchange, a párizsi, brüsszeli és amszterdami tőzsdét, illetve elszámolóházaikat és klíring rendszerüket magában foglaló Euronext csoport és más kisebb tőzsdék. Megindult a tőzsdék felvásárlása és összeolvadása, illetve az integráció számos egyéb formája.

A hagyományos tőzsdék sokáig merev, saját hagyományaikhoz már-már vaskalaposan ragaszkodó beállítottsága és a környezetükben zajló változásokra nem megfelelő időben adott reakciójuk az elmúlt évtizedekben az alternatív piacok újabb és újabb generációit hívta életre. Az első támadást a Reuters hírügynökség kereskedési rendszere jelentette, amely a cég ügyfelekhez kihelyezett termináljain lehetővé tette a pénzügyi és gazdasági információkhoz való hozzáféréssel egyidejűleg a devizaügyletek bonyolítását. A nyolcvanas években a Salomon Brotherst saját cégének alapításáért otthagyó Michael Bloomberg hozta létre az alternatív piac alternatíváját és törte meg a Reuters hegemóniáját. Bloomberg a nevét hordozó információs és kereskedési rendszert kötvénykereskedői tapasztalatai alapján alkotta meg: azt tartotta szem előtt, hogy mi hiányzott saját és munkatársai asztaláról. Ma már a Reuters és a Bloomberg, illetve leányvállalataik internetes szolgáltatásokat is nyújtanak, pénzügyi portálokat működtetnek.

A maga módján a világ legelső elektronikus tőzsdéje, az 1971-ben alapított NASDAQ is alternatív piaci modellként indult - az amerikai értékpapírcégek szövetsége, az NASD automatikus árfolyamjegyzési rendszereként (National Association of Securities Dealers Automated Quotation - NASDAQ). Az internetes technológiák megjelenése, egyre több piaci szereplő igénye, hogy kereskedhessen a tőzsdéken és a hagyományos piacok (de még az olyan alternatív piacok is, mint a NASDAQ) merevsége hívta életre a kilencvenes években az alternatív piacok új generációját: az elektronikus kommunikációs hálózatokat (electronic communication network - ECN), amelyek közül a legismertebb az Instinet, a Reuters időközben a tőzsdére is bevezetett leánycége. A technológiai forradalom hozta létre a kisebb alternatív közvetítők legkülönbözőbb fajtáit, amelyek funkciójukat tekintve egy értékpapírcég és egy tőzsde között vannak félúton, bár lényegüket tekintve teljesen ugyanolyanok, mint a klasszikus alternatív piacok.