Kovács Ferenc

Meddig és mit bányásszunk?

Világtendenciák az ásványi nyersanyagtermelésben

8. ábra

A táblázat az 1970-es és a 2000. évi termelési adatokat mutatja, a 30 év alatti változás, növekedés százalékát, ami az öt termék átlagában 173 %, az évi növekedés 2,4 %.

A kőszéntermelés "országsorrendjének" 1970. és 2000. évi adatait szemlélteti az animáció.
Annimáció: A kőszéntermelés alakulása

A sorrend 30 év alatt jelentősen "átrendeződött", 400-600 %-os termelési növekedéssel nagy győztesek vannak, a 20. század első felében még elöl álló nyugat-európai országok a nagy vesztesek.

A kőolajtermelés adatait bemutató animáción jelentős változásokat láthatunk.
Animáció: A kőolajtermelés alakulása

Néhány ország őrzi vezető pozícióját (USA, Szaud-Arábia, Oroszország, Irán), a termelésüket megsokszorozó országok (Mexikó, Kína, Norvégia, Anglia) a nagy győztesek, a háborúval és politikai-társadalmi feszültségekkel sújtott országok a nagy vesztesek.

Norvégia és Anglia példája - ahol a százmilliós termelések kizárólag a tenger alatti telepek műveléséből származnak - azt mutatja, hogy a geológiai kutatás és a kitermelés technikai fejlődése olyan lehetőségeket teremt, amire még néhány évtizede gondolni sem mertünk. Az eset jól példázza azt is, hogy minden kor megtalálja saját problémáinak megoldását.

A vasérc termelési adatai az elmúlt 30 évben ugyancsak jelentősen változtak. (Lásd az animációt!)
Animáció: A vasérctermelés alakulása

A politikai szembenállás, a hidegháború éveiben elsősorban saját forrásokra támaszkodó "világelsők", a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok már "csak" vásárolja a nyersvasat; Ukrajna és Oroszország együttes termelése gyakorlatilag kiadja a Szovjetunió termelését. A nagy győztes Brazília, de Kína, India is jelentős termelést mutat fel. A nagy vesztesek most is a nyugat-európai országok, Svédország és Franciaország eltűnt a világranglista éléről.

A réz stratégiai szerepe csökkent, a nagy győztesek Chile, Indonézia, Ausztrália, Kína, Mexikó, Lengyelország. (Lásd az animációt!) A nagy vesztesek a belső háborúkkal küszködő országok, ahonnan elmenekül a "gyarmati" tőke.
Animáció: A réztermelés alakulása

A fentiek után már nem is nagyon meglepő, hogy az aranytermelésben a világranglistán európai országként csak Oroszország szerepel, ugrásszerű fejlődést Ausztrália, Kína, Indonézia, Peru mutat. (Lásd az animációt!)
Animáció: Az aranytermelés alakulása

A termékenkénti összehasonlításnál talán többet mutat az öt termék összevont rangsora alapján készített animáció.
Animáció: Összesített rangsor

Az ábrán 15 országot rangsoroltam a termékenkénti sorrend (1-10 helyezés) alapján. Az abszolút maximum 50 pont volna (5 első helyezés). 1970-ben az USA és a Szovjetunió volt 46 pontos. A 2000 évi rangsor, illetve a 30 év alatt elért többlet (pozitív) helyezési pontok jól mutatják a változás jellegét, nagyságát. Az abszolút "kiugrást" Kína, Ausztrália, Indonézia érte el. Európából csupán Lengyelország és Ukrajna szerénykedik a sorban (Oroszország nincs pontozva).

A világ után nézzük a magyarországi ásványok szereplését a világranglistán (2. táblázat):

Nyersanyag	Helyezés	Mennyiség
Gallium	3	3t
Perlit	4	148 500 t
Bauxit	14	460 000 t
Lignit	16	14*106 t
Mangán	19	8700 t
Bentonit	24	26 700 t
Földpát	26	46 000 t
Kőszén	34	877*103 t
Alumínium	35	40 700 t
Talk	35	1400 t
Gipsz	38	185000 t
Kaolin	42	9500 t
Földgáz	47	3,9*109 m3
Kőolaj	61	1,24*106m3

A világsorrend első tíz helyén a gallium és a perlit szerepel. A második tízben a bauxit, a lignit és a mangán. A szokásos, általános statisztikában - a különböző termékek termelési adatait más-más részletességgel közlik a statisztikák - 14 ásványi termékünk szerepel, a 61. helyen a kőolaj, éppen megelőzve a világhírű magyar labdarúgó válogatott világranglistán elfoglalt helyét.