Ez a ronda német város lehet a legszebb a magyaroknak

Stuttgart Németország hatodik legnépesebb városa. Mivel mezőgazdasági szempontból kiváló helyen fekszik, már a Krisztus előtti 7. században is éltek itt emberek. Az I. században a Római Birodalom erődöt épített itt, ennek az erődnek a helyétől nem messze található az a csodálatos focistadion, melynek bevételével a magyarok meghosszabbíthatnák a modernkori németországi kalandozásukat.

Amikor már harmadik napja úgy érkeztem vissza a szállásomra a stuttgarti női tenisztorna aktuális mérkőzéseiről, hogy bőrig áztam, kezdtem kissé kételkedni abban, hogy ebben a városban létezik másfajta időjárás is. Aztán „belebotlottam” három jókedvű, alig felöltözött, az égi áldás közepette minden esőtől védő öltözék nélkül éppen szabadtéri buliba induló ifjú hölgybe, és biztossá vált számomra, hogy 

itt nem csinálnak gondot az olyan időből, amilyenből én igen.

Ugyanis a tenisztornának otthont adó két csarnok, és a foci Eb helyszínéül is szolgáló stadion melletti hatalmas parkban az éjszaka közeledtével is hívogatta őket a „zizi-bambi-körhinta”. Azt nem tudtam meg, hogy ezeken kívül más is vonzotta oda a lányokat a hétköznap szürke estéjén, vagy sem, mert én szárítkozni rohantam, míg ők bulizni.

Nem klasszikusan szép város, de a stuttgartiaknak van hova menniük bulizni
Fotó:  Bernd Weißbrod/dpa 

Amennyiben tavaszi esős napokon ilyen vidám programokkal csábít Stuttgart, akkor elképzelhető, hogy milyen hangulat lesz itt egy foci Európa-bajnokság német-magyar, és skót-magyar meccsén!

Baden-Württemberg tartomány fővárosába a szürke hétköznapok során nem feltétlenül megy el egy átlag magyar ember, és ez nem véletlen. Ám azt meg merem kockáztatni, hogy 

az Európa-bajnokság „portyázó magyarjai” jobban jártak, hogy válogatottunk itt játszik két meccset, és nem Kölnben.

Mert ugyan az állomás közelében található belváros nagyjából három óra alatt felfedezhető (és ebbe még belefér esetleg két sör is), de Stuttgartban vannak olyan beltéri programok, melyek a két meccs közötti időben hasznos szabadidős eseményként funkcionálnak.

Aki jó pillanatban érkezett Stuttgartba, az egyszerre láthatta a belváros épületeit, és a kupát, melyért a kontinens legjobb focistái harcolnak
Fotó: : Bernd Weißbrod/dpa (Photo by BERND WEISSBROD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Stuttgartot az autógyártás bölcsőjének is szokás nevezni, bár azon el lehet vitatkozni, mekkora szerepe volt (és főleg hol!) a tervezésben, a prototípus elkészítésében, majd a nagyüzemi gyártás beindításában Karl Benznek, Gottlieb Daimlernek, esetleg Wilhelm Maybachnak, de kár ezzel foglalkozni, inkább 

nézzek meg az arrajárók a németeknek, és a skótoknak lőtt gólok között az autómúzeumokat!

Itt van a központja a Porschének, a Mercedes-Benznek, a Daimler AG-nek, meg a Bosch-nak, hogy csak a legismertebbeket hozza szóba az ember. És persze mindegyik hivalkodik a termékével, úgyhogy lehet találni programot esős napokra is.

Az autógyártás fellegvárában több múzeum is csábítja a város vendégeit
Photo by BIBIKOW Walter / Hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP)

Az esőmentes napon érdemes megnézni a Wilhelmat, mely Európa legnagyobb állat- és botanikus kertjeként hirdeti magát, és 1846 óta létezik. 

A világ első tévétornya Stuttgart egyik fontos szimbóluma.

A 217 méter magas építmény a sváb építészet remekműve, 1956-ban rekord gyorsasággal épült. Érdemes felmenni a tetejébe, ahonnan tökéletes kilátás nyílik a lába előtt elterülő városra, és a szőlőültetvényekre, de szép időben akár a Fekete-erdő, és a Sváb-Alpok láncai is jól láthatók. Egy magyar embernek érdekes lehet egy kirándulás Donaueschingenbe, mert 

itt van a szimbolikus forrása a mi Dunánknak. Nem itt ered, a forráshoz fel kell mászni a közeli hegyekbe, de Donaueschingen mégis úgy vonult be a köztudatba, hogy ez az a város, ahol a Duna ered.

A kis nyugati kanyarral oda vezető út a nem éppen fiataloknak a nálunk Klinika néven futó kultikus német sorozatból lehet ismert, bár egyetlen hölgy se reménykedjen benne, hogy találkozhat a 25 éves Udo Brinckmannal, és egyetlen úr sem, hogy a mellette lévő asztalnál fog kávézni a 20 éves Elke nővér és a tüzes gyerekgondozó, Karola.

A világ első tv-tornya
Fotó:  Bernd Weißbrod/dpa (Photo by BERND WEISSBROD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Stuttgart az egyetlen város Németországban (a világon sem sok ilyen van) ahol a metropolisz területén belül termelnek borszőlőt, főként Rotenberg, Uhlbach és Untertürkheim körzetekben. A boroknak ezen a helyen nem csinálhatunk reklámot, de úgyis tudja mindenki: 

a jó bornak nem kell cégér.

Azért a sörért rajongók se aggódjanak, a bor fogyasztása szabadon választott, senkire nem néznek csúnyán, ha sört kér Stuttgartban. Akkor sem, ha egyszerre többet.

A stuttgarti őslakosok sem utasítják el a sört
Fotó: Bernd Weißbrod/dpa (Photo by BERND WEISSBROD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

A Kölnből autóval érkező szurkolóknak Karlsruhén keresztül a leglogikusabb jönni az A8-ason, erről a degerlochi kijáratnál kell átmenni B27-esre. Azok, akik nem voltak ott Kölnben a magyar-svájci találkozón, és otthonról München-Ulm útvonalon jönnek, Esslingennél térjenek rá a B10-esre. 

A városi tömegközlekedésért rajongók az U11-essel, vagy az S1-essel jöhetnek, 

mindkét vonal stadionhoz legközelebbi megállóját Neckarparknak hívják. 

A Magyarországról vonattal érkezőknek kb. egyórás sétával kell számolniuk az állomástól a stadionig, ha szép az idő akkor ez gyönyörű környéken szórakoztató lehet. Az időt nem tudjuk milyen lesz, 

az út viszont meglehetősen csúnya.

Amikor pedig a Neckar folyó partjához érve az ember meglátja a gáztározó (szerencsére már nem működő) iszonyatosan ronda épületét az életkedve is elmegy. Egyetlen pozitívum, hogy onnan már látszik a stadion.

Ebben a stadionban kellene a legjobb 16 közé jutáshoz megszerezni a pontokat
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP  (Photo by MARIJAN MURAT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Az egykori  Mercedes-Benz Arenába, mely tavaly óta MHPArena néven szerepel, 56.000. néző fér be, és idén innen szinte mindig boldog szurkolók távoztak. 

A VfB Stuttgart ugyanis második lett a Bundesligában.

A bajnok Bayer Leverkusen mellett a legkellemesebb meglepetést okozta szurkolóinak. Nem véletlen, hogy Waldemar Anton, Maximilian Mittelstädt, Chris Führich és Deniz Undav is bekerült a német Eb-keretbe, és egyáltalán nem lenne meglepő, ha utóbbi a torna egyik pozitív meglepetését okozná.

A VfB Stuttgartban korábban magyar focisták is játszottak. 

Id. Lisztes Krisztián még a múlt században került oda,

méghozzá a „mágikus háromszög”, vagyis Krasszimir Balakov, Giovane Elber és Fredi Bobic idején. Négy és fél év során 146 meccset játszott a VfB mezében és ezeken 15 gólt szerzett. Olyan edzői voltak ott, mint Joachim Löw, Ralf Rangnick, Felix Magath. Német Kupát nyert a csapattal, és van ezüstérme a Kupagyőztesek Európa-kupájából. 

Lisztes Krisztián négy és fél évig játszott Stuttgartban
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP 

Lisztes 1997-ben fiatalon Magyarországról került Stuttgartba, 2001-es Brémába igazolása után két évvel érkezett Szabics Imre. Ő 22 évesen igazolt oda, de már nyugat-európai tapasztalattal, ugyanis a Sturm Grazban játszott korábban. Szabics gyakorlatilag fele annyi időt focizott Stuttgartban, mint Lisztes, és

 pont fele annyi meccsen lépett pályára: 73-on. 

Viszont több gólt lőtt, 22-t, viszont ez a két játékos pozíciójából logikusan következik. Liszteshez hasonlóan

 két és fél évet játszott Stuttgartban Hajnal Tamás.

2011 januárja és 2013 májusa között Szabicsnál eggyel kevesebb meccsen lépett pályára , és ezeken hatszor talált be az aktuális ellenfél kapujába.

Szabics Imre 22 gólt lőtt a VfB Stuttgart mezében
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP / dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit

Volt még egy magyar focista, aki szintén karriert csinálhatott volna Stuttgartban, de saját elmondása szerint annyira nem készítették fel itthoni korosztályos edzői egy ottani szereplésre, hogy több, mint egy év kellett neki, hogy valamilyen szinten utolérje társait. 

Szalai Ádámról van szó. 

Végül ez felemásan sikerült, ugyanis tinédzserként játszhatott a klub amatőrcsapatában felnőtt bajnokikat, de profi szerződést Stuttgartban nem kapott. Később Mainzban, Gelsenkirchenben, Hoffenheimben és Hannoverben igen, és elévülhetetlen szerepe volt abban, hogy válogatottunk az elmúlt két Európa-bajnokságon szerepelhetett, és 

ő lőtte Kű Lajos 1972-es gólja után a következőt kontinenstornán, 44 évvel később. 

Az utolsó Eb-meccsünkön Münchenben is gólt lőtt, az ellenfél akkor Németország volt. Majd utolsó válogatott gólját is az idei Eb házigazdája ellen szerezte, 2022-ben Lipcsében az a találat 1-0-s győzelmet jelentett.

Szalai Ádám tud mesélni (remélhetően mesélt is) a maiaknak, hogyan kell eredményesnek lenni Németországban egy olyan válogatott ellen, mely minden időben a világ legjobbjai közé tartozik. 

Aztán már csak valóságot kell csinálni a meséből, vagyis meg kell ismételni Stuttgartban Szalai tettét az utódoknak.