Andrea Pirlo, a hátravont játékmester posztjának megteremtője

Korunk labdarúgásában már meglehetősen nehéz forradalmian új taktikai húzásokat kitalálni, de az AC Milan edzőjének, Carlo Ancelottinak mégis sikerült valami váratlant húznia, amikor a klasszikus irányító középpályásnak, amolyan fantasistának tartott Andrea Pirlót hátrébb vezényelte. A korábban is nagy tehetségnek tartott futballista ennek köszönhetően igazi világklasszis lett, és immár BL-győztesnek, illetve világbajnoknak mondhatja magát. Szerda este Budapesten is megcsodálhatjuk játékát.

A változást eleinte a Terim helyére a szezon közben érkezett szakember, Carlo Ancelotti sem hozta meg, hiszen ő is hasonlóan látta a helyzet, és mindössze egyetlen találkozón küldte egyszerre a pályára a két fantasistát. Pirlo így első piros-fekete szezonjában mindössze 18 találkozón játszott, többnyire csereként, és két találatot ért el. A középpályás maximum az U21-es válogatottban vigasztalódhatott, hiszen a korosztályos nemzeti tizeneggyel ismét ott lehetett az Európa-bajnokságon, és ott egészen az elődöntőig menetelt, ahol azonban a squadra azzurra nagy küzdelemben kikapott a csehektől. Pirlo azon a meccsen is betalált, és ezzel egyszerre két rekordot állított fel: ez volt a 46. találkozója és a 16. gólja az U21-es válogatottban. Előbbi csúcs mind a mai napig él, utóbbit pedig azóta Alberto Gilardino döntötte meg.

A focista helyzete látszólag tovább romlott 2002 nyarán, amikor az AC Milan leigazolta Rivaldót, de Pirlo mindenképpen szerette volna beverekedni magát a kezdők közé - és amikor az egyik felkészülési mérkőzésen Ancelotti mesternek sem Massimo Ambrosini, sem Gennaro Gattuso nem állt rendelkezésére, akkor próbaképpen visszavontabb pozícióban, védekező középpályásként küldte pályára őt. Az eredmény pedig minden várakozást felülmúlt: Pirlo meglepően jól megállta a helyét közvetlenül a védelem előtt játszva, nem vonta ki magát az ütközésekből, ugyanakkor hátulról is ugyanolyan jól tudta irányítani a csapatot, remekül fogta össze a gárdát. Ha forradalminak nem is lehet nevezni Ancelotti ezen újítását, az így létrejött rombuszalakzat a középpályán mindenképpen meglepte az ellenfeleket, Pirlo pedig így alapembere lett a Milannak, amely a szezon végén megnyerte a Bajnokok Ligáját - még ha a döntőben a középpályást le is kellett cserélni a második félidő közepén.