A váratlan magyar olimpiai aranyérmek mindig a legkedvesebbek

Magyarország a párizsi olimpián szereplő 35 sportág közül 20-ban indít versenyzőt. Korábban már számba vettük azokat, melyekben nem leszünk ott, és azokról is szó volt, amelyek az elődökhöz képest méltatlanul szerepelnek. Most azok kerülnek terítékre, melyekben több-kevesebb éremesély van, és az évtizedes tapasztalatok alapján ezek közül lesz olyan (reméljük több is), mely aranyérmet hoz hazánknak.

Ezek sorában a legkevesebb esélyt a kerékpárosoknak kell adni. A múlt alapján is, ugyanis a sportág különböző szakágaiban nem kevesebb, mint 20 olimpián álltak rajthoz magyarok, és még egyetlen érmet sem szereztek. A magyar sportrajongók többsége által a legutóbbi olimpián megismert hegyi kerékpáros Vas Kata Blanka azzal szerzett indulási jogot, hogy tavaly ötödik lett az U23-asok között a glasgow-i összkerékpáros világbajnokságon. Valter Attila  az országúti mezőnyversenyben és az egyéni időfutamban is indul majd.

Vas Kata Blanka akár érmet is nyerhet Párizsban
Fotó: Belga via AFP 

Az evezés sem tipikus magyar sikersport, eddig egy ezüst és két bronz jött össze benne. Pedig magyar egység 1932 óta minden olimpián részt vett. Most sokáig még ez a sorozat is veszélyben volt, de az utolsó, luzerni kvalifikációs regatta eredményei alapján a két egypárevezős, Pétervári-Molnár Bendegúz és Gadányi Zoltána jogosult lett az ún. "host country" kvótára. Viszont csak egyikük kaphatta meg, és erről a magyar szövetségnek kellett döntenie, és Pétervári-Molnár Bendegúzra esett a választás.

A triatlont a három évvel ezelőtti olimpián ismerte meg igazán a magyar sportrajongók többsége,

és itt is nagy meglepetés lenne egy érmes helyezés. Hárman képviselik Magyarországot, Kuttor-Bragmayer Zsanett, Lehmann Csongor és a Tókióban hetedik Bicsák Bence. Egy biztos: a versenyüket érdemes lesz nézni, mert Párizs népszerű turisztikai helyszínei közül szinte mindet érintik az „aszkéték”. Bár aligha lesz közöttük olyan, aki ezeket élvezni fogja.

Bragmayer Zsanett triatlonista, aki már a 2021-es tokiói olimpián is fertőzést kapott
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Egy szintén kevésbé tradícionális sportágban, taekwondoban szintén hárman, Márton Viviana, Salim Omar Gergely és Józsa Levente képviseli országunkat. 

Történelmet írtunk ezzel a három kvótával, korábban csak egy-egy versenyzőnk jutott ki az olimpiára, ráadásul most először van női indulónk is Márton Vivianának köszönhetően.

Jómagam reménykedtem a három kvótában, amennyit amúgy negyven-ötven, meg nyolcvanmilliós országok szereznek, nem olyanok, mint mi, a tízmilliós Magyarország"—mondta Márton Zsolt Krisztián, a hazai szövetség elnöke. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Salim Omar Gergely, világ- és Európa-bajnok, továbbá a tókiói olimpián ötödik volt, akkor ez igazolja a sportág helyét a „éremben reménykedünk tőlük” kategóriában.

Márton Viviana nagy meglepetést okozhat az olmpián
Fotó: Magyar Taekwondo Szövetség

A laikusok (akik ilyenkor olimpia idején elsőszámú szakemberré válnak) nagyjából úgy keverik össze a taekwondót a judóval, mint a rögbit az amerikai focival. A judonak már a nevével is gondok vannak, ezt sokáig cselgáncsnak hívtuk, ami dicséretes magyarosításként üdvözlendő is lenne, de manapság, amikor „nemzetközivé lesz holnapra a világ” egyre inkább a külföldi kifejezés az elfogadott. Mindegy hogyan hívjuk, csak legyenek sikeresek képviselőink!

Két év hét Grand Prix-je és 22 Grand Slam-je, valamint a világbajnokság eredményei alapján Tóth Krisztián (90 kg), Pupp Réka (52 kg), Özbas Szofi (63 kg) és Gercsák Szabina (70 kg) direkt kvótával, Ungvári Attila (81 kg) pedig kontinentális kvótával szerezte meg az indulás jogát. Majd a „finisben” még Pongrácz Bence és Vég Zsombor csatlakozott a csapathoz, így heten lesznek, de korántsem törpék! 

Közülük a legesélyesebb egy szép eredményre a vb ezüst- és bronzérmes Tóth Krisztián, aki már olimpiai dobogón is állhatott három éve. 

Most, 30 évesen ezt a teljesítményt megismételheti. Ráadásul lesz egy olyan szám is, melyben Magyarország először vehet részt: vegyes csapatversenyben tagja a 18 országot érintő mezőnynek.

A legjobb magyar judós, Tóth Krisztián
Fotó: AFP / AFP or licensors/Hungary's Krisztian Toth (white) celebrates winning the judo men's -90kg bronze medal B bout against Russia's Mikhail Igolnikov during the Tokyo 2020 Olympic Games at the Nippon Budokan in Tokyo on July 28, 2021. (Photo by Franck FIFE / AFP)

Szokatlan, hogy ez már a második olyan olimpia, amikor magyar vitorlázó éremeséllyel indul. Sőt, kettő is, de ez a mai, globalizált világban már nem akkora csoda, hiszen nem a Balatonon készülve kell felvenni a versenyt a világ összes tengerén-óceánján otthonosan mozgó ellenfelekkel. Érdi Mária harmadik olimpiájára készül, az elsőn még nagyon fiatal volt, a másodikon (három éve) már többet várt magától, de a tíz futamból igazából csak egy sikerült neki jól. 

Azóta világ- és Európa-bajnok lett (az év sportolója Magyarországon, de ez „pontozásos sport”) vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy éremesélyes az olimpián. 

Az érmek egyike pedig az arany, és akár ez is összejöhet Márinak, bár erre a vitorlástársadalmon kívül mindenütt felkapnák a fejüket a világon, ahol már hallottak Magyarországról. A legszebb pedig az a dologban, hogy „jó széllel” (ez ebben a sportban minden szempontból nélkülözhetetlen) akár Vadnai Jonatán is dobogóra vitorlázhat. Ő egyébként azt mondta a napokban, hogy elképzelhetőnek tartja az éremszerzést, de amennyiben a legjobb 10 között végezne akkor sem lenne szomorú.

A világ- és Európa-bajnok Éri Mária éremesélyesként utazik az olimpiára
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Talán még a vitorlázásnál is kiszámíthatatlanabb sport az öttusa, és nemcsak a lovak „hangulata” miatt. Az biztos, hogy a derék négylábúak az elmúlt évtizedekben sok öttusa verseny végeredményét befolyásolták, és az is biztos, hogy Párizs után már nem fogják, mert örökre kivonják őket a sportágból. Nyilván ezzel egy klasszikus (nekünk, magyaroknak különösen kedves) sport tűnik el jelenlegi formájában, vagyis utolsó lehetőség bevonulni a történelembe.  Guzi Blanka és Gulyás Michelle, valamint Bőhm Csaba és Szép Balázs kap erre lehetőséget hazánkból. 

Kisebb vihar után, ugyanis többen szereztek kvótát, mint amennyien indulhatnak Párizsban. 

Így a szövetségnek kellett eldöntenie, hogy az idei világbajnokság harmadikja, Erdős Rita helyett a korábbi vb ezüst- és bronzérmes Gulyás Michelle indul az idei vb-második Guzi Blanka mellett.

Az esélyeket illetően ha abból indulunk ki, hogy néhány héttel az olimpia előtt, júniusban Csengcsouban a világbajnokságon Böhm Csaba aranyérmes, Szép Balázs és Guzi Blanka ezüstérmes lett, akkor a legszebb végjátékban reménykedhetünk az utolsó „lovas öttusában”. Viszont ha abból, hogy a lónak négy lába van, mégis (néha) megbotlik, akkor már nem olyan egyértelműek az esélyek. A vívásban is bármi lehet, hisz’ ott van egy ellenfél, a futás közbeni lövöldözés szintén bizonytalanságokat rejt magában.

Hasonlóan nehéz egyértelmű esélyekről beszélni a sportlövészetben.

Lehet, hogy két aranyat ünnepelhetünk benne, de lehet, hogy helyezésünk sem lesz. Bár valószínűleg a két szélső érték között végez majd a három lányból és két fiúból álló csapat. Ötük közül csak ketten nem ebben az évezredben születtek (de mindketten majdnem…) vagyis rutinosnak nem nevezhetőek, és sajnos ehhez a sporthoz nemcsak jó szem és biztos kéz kell, hanem rutin is.

Péni István az utolsó pillnatban jutott ki Párizsba, de ott akár érmes is lehet
Fotó: Xinhua via AFP / Xinhua via AFP/Xinhua News Agency

Amikor az ember mesterségesen skatulyákba tömködi a sportágakat, akkor soknak a besorolása megkérdőjelezhető. Mert ha itt említjük meg az lehet sértő is a sportágra, ha viszont a sorozat holnapi részében „a biztosan aranyérmet szállítók” közé kerül, akkor lehet, hogy a vívás és a kajak-kenu (talán az úszás is) érezheti sértve magát. Maradjunk annyiban ez csak „játék a betűkkel”, és a több-kevesebb éremesély fejezetben lesz szó a birkózásról, és majd együtt örülünk a sportág „éremszállítóival”, ha a vártnál lényegesen jobban teljesít a küldöttség.

Losonczi Dávid például a napokban azt mondta, hogy sem az ezüst-, sem a bronzérmet nem írná alá. 

Ez egy friss világbajnoktól érthető is, de ahogy ő a csúcsra ért tavaly az - fogalmazzunk finoman! - nem teljesen megszokott. Erről persze nem ő tehet, hanem a vb-döntőt vezető, arra teljesen alkalmatlan bíró. Aki „elnézte”, hogy kétvállra fektette ellenfelét, a török Ali Cengizt, tovább engedte a küzdelmet, és végül Losonczi vesztesként távozott a szőnyegről. Majd a nemzetközi szövetség hónapokkal később kicserélte ezüstérmét aranyra, és a történelemkönyvek őt (is) világbajnokként tartják majd számon. Losonczi ezt a törököt tavasszal Budapesten már érvényesen fektette két vállra, kérdés, hogy 12 hónapon belül meg tudja tenni ezt harmadszor is, illetve a súlycsoport másik két nagy alakja, az olimpiai bajnoki cím védője, az ukrán Zsan Belenjuk, és a szerb színekben induló orosz Alekszandr Komarov mennyire szól bele az aranyért dúló harcba.

Losonczi Dávid Párizsban is bármire képes lehet
Fotó: NurPhoto via AFP / NurPhoto via AFP/Luigi Mariani/LiveMedia/NurPhoto

Losonczin kívül a világbajnoki ezüstérmes Lévai Zoltán, a harmadik olimpiáján szereplő Ligeti Dániel, a világbajnok Muszukajev Iszmail és az Eb-bronzérmes Nagy Bernadett is indul Párizsban. Mind az öten benne vannak súlycsoportjuk nyolc kiemeltje között, vagyis a legjobbal nem találkozhatnak a negyeddöntő előtt. Ez egy jó alap, amire építkezni lehet. Egy súlycsoport versenye két napig tart, a másodikon a helyosztókat rendezik.

Az persze csak az olimpia után válik biztossá, hogy a birkózás teljesít jobban, vagy az úszás.

Az biztos, hogy olimpia érmek számát tekintve a birkózás a negyedik helyen áll a sportágak magyar rangsorában 54-el, míg az úszás a harmadikon, 76-al. 

Aranyak tekintetében 29-19-re „vezet” az úszás a birkózás előtt, és még annyi apró különbség van, hogy előbbi a második az összrangsorban, mert kajak-kenuban „csak” 28 aranyunk van. 

Arról, hogy mekkora eséllyel változhat ez az előttünk álló három hétben a következő részben lesz szó.