Bangladesben olyan ritka a fehér ember, hogy sokan még nem is láttak. A világ egyik legszegényebb országában jártunk, ahol a fiúk kézen fogva sétálnak.

A kanapészörfözés nem a kényelemről szól, hanem emberek és kultúrák találkozásáról. Nem az számít, milyen a szállás, hanem hogy milyen a szállásadó.

Dél-Indiában jártunk, ahol egy ott élő magyar családnál vendégeskedtünk. Itt semmi sem úgy működik, mint odahaza, de mi kell ahhoz, hogy mégis élvezzük?

Nem dolgoznak túl hatékonyan, viszont szenvedélyesen érdeklődnek a halál iránt. Mexikó ezüstvárosában jártunk.

Bangkokban függővé váltunk az utcai kajáktól, és akár magyar jogosítványt is vehettünk volna.

Amerikai bringázásunk legjobb részében nem tudtuk eldönteni, melyik a lenyűgözőbb: a hihetetlen táj vagy a fantasztikus emberek.

Tommy Lee Jones hasonmása vezetett körbe a kaliforniai Mono-tavon, ahol egy egészen különleges világba csöppentünk.

Koppenhága a bringások, a hippik és a sörivók Mekkája. Mi is biciklivel mentünk oda, és belekóstoltunk a skandináv életérzésbe.

Motorral fedeztük fel a misztikus szigetet, ahol elbűvölt a természet és a furcsa szertartások.